Trump viharos csúcsot kreált

Brüsszel. A NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ez-előtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd – jelentette ki tegnap Donald Trump amerikai elnök az észak-atlanti szövetség kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját követően, aki előzőleg még az USA kilépését is meglebegtette.

„Hiszek a NATO-ban” – hangoztatta sajtótájékoztatóján Trump, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Ezt személyes sikereként értékelte, mondván, egyik hivatali elődje sem tudott hasonló eredményeket felmutatni, a korábbi vállalások most váltak valódi kötelezettséggé. Az amerikai elnök leszögezte: a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás. Arról számolt be, hogy jövő hétfői találkozóján a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korláto-zásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Aláhúzta, hogy jó találkozóra készül Putyinnal, akivel „jól kijönnek”. Trump elmondta: sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt, elsősorban „vetélytársnak” tartja őt, aki Oroszországot képviseli.

Trump kőkemény üzenete

A Fehér Ház ura a német kormánnyal kapcsolatos vitájáról megjegyezte: nagyon tiszteli Németországot, a kapcsolata pedig kiváló Angela Merkel kancellárral. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, őszinte megbeszélést folytattak a tagállami vezetők, minden résztvevő kristálytisztán értette Trump üzenetét a katonai kiadások növeléséről, és ennek már látszik a hatása, az amerikai elnök beiktatása óta a szövetségesek korábban soha nem látott mértékben, 41 milliárd dollárral emelték védelmi költségvetésüket. Kiemelte: a szervezet minden tagországa megerősítette a NATO melletti elkötelezettségét. A találkozó után Emmanuel Macron francia államfő az erről szóló korábbi sajtóhírekre reagálva hangsúlyozta, hogy Trump sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem fenyegetett azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból.

Még több pénz fegyverre

Macron ugyanakkor visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek nagyobb vállalásokat tettek volna a védelmi költségeik növelésére a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2%-át célzó hivatalos kötelezettségüknél. Hozzátette, nem is biztos benne, hogy jó ötlet lenne ezt a célértéket megduplázni. Leszögezte, hogy Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2%-ára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról. Trump ugyanis felvetette, a NATO-tagok emeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) 4 százalékára, a korábbi hivatalos elvárás duplájára. A NATO tagországai 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül a GDP-jük 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország – érte el. Idén ez a szám nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával.

Angela Merkel német kancellár arról számolt be, hogy a NATO-tagországok nagyon komoly megbeszélést folytattak a védelmi kiadásokról, és határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy komolyan hozzájárulnak a költségekhez, alkalmazkodva a változó biztonsági helyzethez. A szövetségesek egyetértettek, hogy változnia kell a védelemre vonatkozó tehermegosztásnak, méltányosabbá kell tenni azt – mondta. „Az ülésen mások mellett magam is világossá tettem, hogy ezen az úton járunk” – tette hozzá. Charles Michel belga kormányfő közölte, nem érezte sértőnek Trump „egyenes beszédét”, és kitért arra is, hogy Belgium teljesíteni fogja vállalásait a kitűzött határidőig, de nincs realitása annak, hogy ez már jövőre meg fog történni.

Mozgósítás a 30 jegyében

A NATO-tagországok állam- és kormányfői megállapodtak a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága – közölte a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg elmondta, a parancsnoki struktúra megerősítése révén az évtized végén szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó 30 napon belül vagy akár ennél rövidebb idő alatt bevethető lesz az eddigi 90 napos határidő helyett. A struktúra megerősítésének részeként az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ jöhet létre Németországban.