Szegényeket gyógyított

Róma/Vatikán. II. János Pál pápa tegnap a római Szent Péter-téren Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök jelenlétében, magyar és osztrák zarándokok ezrei előtt boldoggá avatta Batthyány-Strattmann Lászlót, a „szegények orvosát”. A szertartáson Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergomi érsek és Cristoph Schönborn, Bécs érseke ismertette a hívők előtt Batthyány-Strattmann László életét. A „szegények orvosa” 1870-ben született Dunakilitiben, ősi magyar főnemesi család hatodik gyermekeként. Hatéves korában családjával Köpcsénybe (Kittsee) költözött, orvosi diplomát Ungváron szerezte 1900-ban, két év múlva pedig megalapította az első magánkórházat Köpcsényben. Öröklés révén 1915-ben megkapta a hercegi címet és a Strattmann nevet. Később körmendi birtokán telepedett le, és várkastélyának egyik szárnyában megalapította második kórházát, itt már szemspecialistaként gyógyította a betegeket. Batthyány-Strattmann László 1931-ben Bécsben halt meg. Boldoggá avatását 1944-ben Bécs akkori bíboros-érseke kezdeményezte. Az avatásról szóló dekrétumot tavaly júliusban tették közzé. A boldoggá avatás szertartási szabályainak megfelelően a pápa ünnepélyesen kimondta, hogy a boldog emlékezetű személy életében a keresztény erényeket hősiesen gyakorolta, közbenjárására rendkívüli, visszafordíthatatlan csoda, gyógyulás történt. A szertartás végén Mádlt rövid üdvözlésre II. János Pál elé, az oltárhoz kísérték. A tegnapi szertartásra csaknem hatezer zarándok érkezett, közülük mintegy hétszázan osztrákok, a többiek pedig magyarok, ez utóbbiak nagy része Magyarországról, a többi pedig Erdélyből, Ukrajnából, a Felvidékről, Németországról, Kanadából, Franciaországból utazott az Örök Városba. (m, ú)