Szaddám meghátrált

A Fehér Ház azonnal kételyeinek adott hangot. Dan Bartlett, az elnöki hivatal kommunikációs igazgatója szerint Bagdad csak hiú reményeket akar ébreszteni a nemzetközi közösségben szándéka komolyságát illetően. Scott McLellan szóvivő pedig leszögezte: az iraki döntés ellenére változatlanul szükséges, hogy az ENSZ BT egy új, hatékony határozatban foglalkozzon a Szaddám Huszein jelentette fenyegetéssel. McLellan szerint Irak döntése taktikai jellegű, s azt a célt szolgálja, hogy elkerülje az ENSZ BT határozott fellépését.

„Megerősíthetem, hogy levelet kaptam az iraki hatóságoktól, amelyben értesítettek döntésükről, amely szerint feltétel nélkül megengedik az ellenőrök visszatérését” – jelentette be Kofi Annan, akinek Nadzsi Szabri külügyminiszter átadta kormánya levelét. Annan a levelet továbbította az ENSZ BT soros elnöki tisztségét betöltő Bulgáriának. Irak szerint a döntés az első lépés az átfogó megoldás felé, amelynek magában kell foglalnia az 1990-ben, Kuvait elfoglalása után elrendelt szankciók feloldását. (A szankciókat egy későbbi határozat értelmében addig nem lehet feloldani, amíg a világszervezet ellenőrei nem igazolják, hogy Irak valamennyi tömegpusztító fegyverét felszámolta.)

Az amerikai állásfoglalás után Jack Straw brit külügyminiszter is kijelentette: London ragaszkodik egy új ENSZ-határozathoz az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről. Straw szerint kétkedve kell fogadni az iraki javaslatot. „Irak mostani ajánlatát is négy nappal azután tette, hogy az iraki miniszterelnök-helyettes annak éppen az ellenkezőjéről beszélt.” Párizs álláspontja szerint a nemzetközi közösségnek meg kell bizonyosodnia, van-e súlya Szaddám iraki elnök szavainak, s ezért haladéktalanul vissza kell küldeni az ENSZ ellenőreit az iraki helyszínekre. Jean-Pierre Kelche, a francia fegyveres erők vezérkari főnöke is úgy vélekedett, hogy a bagdadi kormányt szaván kell fogni, s nem szabad elszalasztani azt a lehetőséget, hogy a világszervezet kipróbálja: mit is jelent a feltételekhez nem kötött zöld jelzés Bagdad részéről. A tábornok kategorikusan elvetette bármifajta megelőző háború lehetőségét. Gerhard Schröder német kancellár az amerikai stratégia újbóli változására vezette vissza az iraki ajánlatot. „Mindig az volt a célunk, hogy az ellenőrök visszatérjenek, más célt mindig helytelennek tartottunk” – mondta Schröder, aki szerint a fejlemény üdvözlendő. Joschka Fischer külügyminiszter szerint világossá kell tenni az iraki vezetés számára, hogy egyedül Bagdadon múlik egy Irakra és az egész térségre leselkedő nagy tragédia megakadályozása. Simon Peresz izraeli külügyminiszter szerint a bagdadi döntéssel minden bizonnyal elkerülhető az amerikai katonai akció. Ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy az ENSZ ellenőrei valószínűleg nem tudják majd lokalizálni Irak tömegpusztító fegyvereinek telephelyeit. Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes kifejezte azt a reményét, hogy az ENSZ fegyverzetellenőreinek viszszatérése a lehető legrövidebb időn belül maga után vonja az Irak elleni gazdasági szankciók feloldását és az Irak körüli helyzet normalizálását. Cáfolta az amerikai és a brit kormány részéről elhangzott kijelentéseket, amelyek taktikai lépésnek minősítették a bagdadi döntést. Azt mondta, az amerikaiak találnak majd új indokokat az Irak-ellenes katonai akcióra.