Ötvenéves példa

Az Európai Határmenti Területek Szövetsége szerint az eurorégió a határon átnyúló együttműködést szolgáló struktúra, mely a helyi és a regionális szintek, illetve a szociális és a gazdasági partnerek képviselőiből áll. Az eurorégiók szerkezeti felépítése: a legfelsőbb szint a választott politikai tanács, ezután következik a felügyelő testület, tematikus munkacsoportok és egy határ menti titkárság. Ennek az együttműködési formának a névadója a legrégibb határon átnyúló európai struktúra, a Németország, valamint Hollandiában tevékenykedő, 1958-ban alapított gronaui székhelyű EUROREGIO. 105 tagja van, főként kerületek és helyhatóságok, amelyek 3 regionális szövetségbe tömörültek (Rajna–Ems Kommunális Közösség, Regio Twente és Regio Achterhoek). A szervezetnek a következő struktúrái alakultak ki: a tanács választott határmenti parlamenti közgyűlés. Ez a legmagasabb hatóság, politikai szintű döntést hozhat, és meghatározza a szervezet stratégiai irányát. Az igazgatóság gyakran ülésezik és a szövetség tevékenységéről hoz döntéseket. A munkacsoportokból tíz van, gyakorlati kédésekkel kapcsolatos témákkal (gazdaság, mezőgazdaság, közlekedés, szociális ügyek, környezet, technológia, kultúra, turizmus, iskola és képzés) foglalkozik. A munkacsoportok dolga, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak a határon átnyúló programokhoz és tervezetekhez. Ebben a munkában részt vesznek a régió magán-, szociális és közszektorának képviselői. Ez a jól bejáratott struktúra lehetővé tette, hogy a szervezet teljes mértékben kihasználja az Európai Unió Interreg néven futtatott határ menti együttműködési programjainak lehetőségeit. A fejlesztési programokat az EUROREGIO készítette el a fejlesztési stratégiára építve. A projektumjavaslatokat az EUROREGIO titkárságához kellett beadni, ahol felmérték az alkalmazhatóságukat a határon átnyúló együttműködés feltételei, az országos fejlesztési prioritások és a finanszírozási elvárások szempontjából. A projektumokat a tanács, illetve az igazgatóság hagyta jóvá.