Az első eurorégiós területfejlesztési koncepció

A Neogradiensis Eurorégió a szlovákiai oldalon a történelmi Nógrád megye ideeső területét célozta meg. Az eurorégiót az 1999. szeptember 29-én aláírt szándéknyilatkozat szellemében 2000. március 25-én hozták létre a Nógrád–Novohrad régió önkormányzatai és a gazdasági szféra intézményei. Csúsz Péter, a Losonci járási hivatal elöljáró-helyettese szerint a Nagykürtösi, a Losonci és a Poltári járás területeit fogja össze. A Nagykürtösi járás nyugati térségében magába foglalja a volt Hont megye zömében magyarok lakta falvait (Ipolynyék és környéke), valamint a Poltári járás északi részén, a volt Kishont megye kizárólag szlovákok által lakott községeit (Kokava nad Rimavicou környéke). Céljuk a gazdaság fenntartható fejlődése, az épített és természeti környezet, valamint a lakosság életminőségének javítása. Csúsz Péter az eddigi legnagyobb eredményüknek azt tartja, hogy decemberre elkészül a Nógrád–Novohrad urbanisztikai tanulmány. Az ötlet alapja, hogy bár Magyarország és Szlovákia egyaránt az Európai Unió tagja szeretne lenni, a 20–30 évre tervezett legfontosabb területrendezési dokumentumaikat mégis úgy készítik, hogy nem egyeztetik őket. Ezért legalább regionális szinten olyan tanulmányterv elkészítését kezdeményezték, amely a határt már nem kezeli fejlődést gátló tényezőként. Mind a magyarországi Nógrád megye, mind a szlovákiai Gömör–Nógrád térsége, úgymond, zsákutca jellegű régió. Közös régióban gondolkodva viszont egyik sem végállomás, hanem erősen tarnzitjellegű lesz. Első lépésként 1999-ben Miklós László környezetvédelmi miniszter segítségével a pozsonyi AUREX cég kezdte meg egy ilyen tanulmány elkészítését. Ehhez csatlakozott Nógrád Megye Önkormányzata, mely a budapesti SCET Rt.-t bízta meg. Egymástól függetlenül mindkét munkacsoport ugyanarra a megállapításra jutott: közösen, egymás erejét kölcsönösen felhasználva meg tudják oldani a két régió problémáit. Szeptember elején a két munkacsoport egy találkozón tisztázta az addig vitatott részeket, s már nincs akadálya, hogy a dokumentum ebben a hónapban elkészüljön. Csúsz Péter azt is elmondta, a következő lépés a területfejlesztési dokumentumra alapozva közösen megkezdeni a területfejlesztési elképzelések kidolgozását. Ezek jó része már megvan, az eurorégión belül folyó munka eredményeként tíz prioritásba összegeztek több tucat fontos feladatot. Ezek közül csak néhány példa: az iparfejlesztést a Szilikát Gazdasági Övezet és a Salgótarján–Bátonyterenye Vállalkozási Övezet együttműködéseként képzelik el. Az ipari parkokban megtelepedő nagy termelők számára pedig a kis- és középvállalkozások fejlesztéseként beszállítói programokat szeretnének megvalósítani. A mezőgazdaságban a családi termelés és az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztésén kívül felvetődött a Veľké Zlievce-i kompresszorállomás hulladékhőjének hasznosítása az üvegházakban. Emellett érdemes szem előtt tartani a szélesebb összefüggéseket is. Bár a kormány eredeti tervével ellentétben nem jött létre a nógrád–gömöri regionális önkormányzat, nem mondtak le arról, hogy egyszer ilyen formában szervezzék a régió életét. A közlekedési fejlesztéseket szintén szeretnék szélesebb összefüggésekben látni. ĺgy például a Losonc–Zólyom közút már ma is az ország legforgalmasabb szakaszai közé tartozik. Ennek oka, hogy egyszerre szolgál észak–déli, illetve kelet–nyugati folyosóként. Minőségi változást jelent a tervezett Pozsony–Kassa déli gyorsforgalmi út – Csúsz Péter szerint ezzel kapcsolatban egy másik funkciót is látni kell. Bár épül a Budapest környéki M0-ás körgyűrű, néhány évtizeden belül szükség lesz egy külső körgyűrűre is. Az említett gyorsforgalmi útnak a régiójukban tervezett szakasza ennek az északi részét alkothatja, annak minden gazdasági előnyével.