Atomtemetőt építhetnek nógrádi vagy gömöri falvaknál – a megye és a települések tiltakoznak, a szaktárca szerint minden rendben van

Szlovákia arra kötelezte magát, hogy néhány éven belül olyan radioaktívhulladék-tárolót épít ki, amely mélyen a föld alatt, emberi mértékkel számítva gyakorlatilag az örökkévalóságig tárolná a kiégett nukleáris fűtőelemeket, ill. más radioaktív hulladékokat. Hogy pontosan hol épülne meg a tároló, az még nem dőlt el. Az építkezési terület kiválasztásához több kutatási területet jelöltek ki, amelyek pár tucat települést érintenek. Itt próbafúrásokat fognak végezni.

A beruházásra vonatkozó stratégiai dokumentum megrendelője a Nemzeti Nukleáris Alap (Národný jadrový fond). A 2023 óta zajló folyamatban több állami szerv is részt vesz, így például a környezetvédelmi minisztérium is.

Több magyar település is érintett

Már eldőlt, hogy melyek azok a lehetséges kutatási területek (szám szerint öt), amelyeknél megépülhet a radioaktívhulladék-tároló.

Besztercebánya megyén kívül csupán a Tribecs hegység Nagyszombat és Nyitra megye határán fekvő központi része szerepel a felsorolásban. Ezen kívül a Gyetvai, Poltári, Breznóbányai járásból további 14 települést érinti két kutatópont.

Egy további kutatási terület már a Rimaszombati járásra vonatkozik: Ajnácskő, Almágy, Dobfenek, Gömörpéterfala, Jeszte, Gesztete, Darnya, Rimasimonyi, Serke, Détér, Kerekgede, Várgede, Balogfala, Gortvakisfalud és Feled jöhet számításba. Az ötös számú kutatási terület a Losonci járásból Gömörsíd, a Rimaszombati járásból pedig Korláti, Guszina, Kisgömöri, Feketepatak, Jánosi, részben a járásszékhely, vagyis Rimaszombat, ill. más pontokon ugyancsak Balogfala, Várgede, Gortvakisfalud, Feled területeit érinti.

Kihagyták az önkormányzatokat?

Besztercebánya vezetése, élén Ondrej Lunter megyefőnökkel egy csütörtökön tartott sajtótájékoztatóan azt sérelmezte, hogy az egyes régiókat és településeket potenciálisan érintő beruházásról nem értesítették az önkormányzatokat. 

„Halkan indult el a folyamat. Túlnyomó többségük nem is tudta, hogy folyamatban van a projekt“ 

– fogalmazott Lunter a sobotnik.sk tudósítása szerint.

A megyei képviselő-testület a csütörtöki ülésén elfogadott egy határozatot is, amelyben arra szólítja fel a környezetvédelmi és gazdasági tárcát, hogy biztosítsák a folyamat törvényességét, amely a környezetre gyakorolt hatást illeti. A megye azt szeretné, ha az önkormányzatok részvételével nyilvános tárgyalások útján is vitassák meg a felmerülő kérdéseket.

Minden rendben?

Lapunk mindkét minisztériumot megkereste, ám egyelőre csupán a környezetvédelmi tárca válaszolt a kérdéseinkre. Mint írták, ők az egész országra nézve mérik fel az atomtemető környezetre és a lakosság egészségére gyakorolt hatását.

„Az adott értékelési folyamat 2023-ba nyúlik vissza, s ha Besztercebánya megye elnöke, Ondrej Lunter nem vett észre egy ilyen fontos stratégiai dokumentumot, akkor neki magának kéne elgondolkodnia arról, hogy miért történt ez így. A stratégiai dokumentumok jóváhagyásának folyamata transzparens“ 

– olvasható a tárca válaszában.

A minisztérium szerint a stratégiai dokumentumok jóváhagyása átlátható, hiszen a tervezeteket nyilvánosan elérhető portálokon teszik közzé, a folyamatban pedig mindenki részt vehet. A szaktráca szerint ők – mint minden más eljárásban – értékelik a felmerülő kifogásokat, s a vonatkozó jogszabályokkal összhangban kezeli azokat.

‚Másfelől nyilvánvaló, hogy ha Szlovákia atomerőműveket szeretne üzemeltetni, akkor muszáj, hogy atomhulladék-tárolója is legyen. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy az adott témában ne terjesszenek megalapozatlan és kitalált állításokat vagy alaptalan pánikot“ 

– közölte az Új Szóval a minisztérium.

Most lehet hozzászólni

Lapunk megkeresésére Agócs Attila füleki polgármester és besztercebányai megyei képviselő megerősítette, valóban arról van szó, hogy az illetékes szervek nem vonták be az önkormányzatokat.

„Nagyon jól mondta Ondrej Lunter, hogy ez olyan, mint bizonyos mértékig egy faliújság-tender. Hogy valahol ott van, és aztán valakik azzal jönnek: »mi az, hogy nem vettétek észre?« 

– fogalmazott Agócs.

Mint elmondta, 2023 óta a megye hivatalnokai több tárgyaláson és más módokon is felhívták a minisztérium képviselőinek figyelmét, hogy szerintünk törvényellenes a folyamat, mert a települési szinten a polgármesterek és a lakosok nem tudnak róla: „Így polgármesterek sem tudták teljesíteni a törvény adta kötelességüket, hogy ők ezt megbeszéljék a lakosaikkal, tehát meg kell ismételni ezt a folyamatot.“
Fülek polgármestere elmondta, a környezeti hatásvizsgálat folyamata még nem zárult le, ám a véleményezése múlt októberben véget ért. Ezt követően a megyei hivatalnokok újra arra figyelmeztették az illetékes szerveket, hogy a véleményezésből kimaradtak az önkormányzatok.

„A stratégiai dokumentumok környezeti hatásvizsgálatról szóló előírásaiban az áll, hogy nem csak azt kell megszólítani, akit közvetlenül érint a beruházás. Az illetékes szervek arra hivatkoztak, hogy egyelőre csak az atomerőművek környékére vonatkozóan van egyértelmű érintettség, itt pedig csak közvetett vagy potenciális érintettségről van szó. Viszont a törvény azt mondja, hogy mindenki, aki érintett lehet, azt meg kellene szólítani“ – fogalmazott Agócs.

„Mi azt szeretnénk elkerülni, hogy tovább zajlanak a folyamatok, s majd öt éve múlva valaki rámutat egy falura, s azt mondja: »hiszen itt évek óta kutatások zajlanak, hogy lehet, hogy nem tudtatok róla?« A stratégiai dokumentumok arról is szólnak, hogy a transzparencia akkor garantált, ha olyan időpontban kapsz lehetőséget a hozzászólásra, amikor még a fontos döntések nem születtek meg. Ez viszont most van.“ 

– mondta Agócs.

A füleki polgármester egyben arra is figyelmeztetett, hogy a magyar nyelvterülettől ugyan távolabb fekszeneknek az érintett északi járások, ám például az ott található víztározók biztosítják Fülek és a tágabb környék vízellátását.