Nem mértek határérték feletti sugárzást a Fukusima közelében vett mintákban

A CAEA tájékoztatása szerint a minták hazai laboratóriumokban végzett elemzése során a trícium, a radioaktív cézium-134 és cézium-137 izotóp, valamint a stroncium-90 radioizotóp aktivitása a normál tartományban mozgott. A kínai hatóság az elemzési adatokat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) rendelkezésére bocsátja, amely a tagállamokból érkező információkat egységesen összesíti és hozza nyilvánosságra.

A 2011-es földrengés és szökőár következtében a Fukusima Daiicsi atomerőmű súlyosan megrongálódott. Az erőműben nagy mennyiségű, radioaktív anyagokkal szennyezett víz keletkezett a reaktorok hűtése során. A kezelés után a hűtővízben lévő radioaktív anyagok koncentrációja jelentősen csökken, a trícium azonban technológiai okokból nem távolítható el teljes mértékben. A szennyezett vizet éveken át tartályokban tárolták az erőmű területén, 2023 augusztusában azonban – a helyi lakosság, halászati szervezetek és több ország, köztük Kína tiltakozása ellenére – a NAÜ jóváhagyásával megkezdődött a kezelt hűtővíz fokozatos kibocsátása a Csendes-óceánba.

Kína a kibocsátás megindulását követően teljes körű tilalmat vezetett be a Japánból származó tengeri élelmiszerek behozatalára, a kezelt vizet „nukleárisan szennyezettnek” minősítve. A két ország 2024 szeptemberében állapodott meg arról, hogy a japán tengeri termékek importja fokozatosan újraindulhat, amennyiben Peking részt vehet a megfigyelési tevékenységekben.

A CAEA közlése szerint Japán a márciusban Tokióban megtartott magas szintű gazdasági párbeszéd során megerősítette: elfogadja a hosszú távú nemzetközi felügyeletet, és biztosítja a kínai fél független mintavételi jogát. Peking közölte: továbbra is együtt kíván működni a NAÜ-vel és más érintett nemzetközi szervezetekkel annak érdekében, hogy Japán maradéktalanul teljesítse vállalt kötelezettségeit, és a kezelt hűtővíz óceáni kibocsátása nemzetközi felügyelet alatt maradjon.