Kubában már 127 embert engedtek szabadon a Havanna és a Vatikán között megszületett megállapodás részeként

Maricela Sosa az állami médiában elmondta: a szerdán és csütörtökön elengedettek között 121-et feltételesen helyeztek szabadlábra, hatot pedig egészségügyi okok miatt.

Ez az első eset, hogy a karibi ország vezetése közölte az elengedett foglyok számát azóta, hogy ígéretet tett 553 fogoly szabadon engedésére.

Havanna a döntést egy nappal azt követően jelentette be, hogy a leköszönő amerikai kormány közölte: leveszi a karibi szigetországot a terrorizmust támogató államok listájáról. Mindazonáltal Kuba azt hangoztatta, hogy a döntés a katolikus egyházzal folytatott egyeztetések eredménye.

Kubában 2021 nyarán tömegtüntetések robbantak ki az országszerte tapasztalható áramkimaradás és az egyre súlyosbodó gazdasági válság miatt. A kormány szigorúan lépett fel a tiltakozókkal szemben, a hatóságok sokakat letartóztattak. A nemzetközi közösség bírálta ezt, Havanna azonban az amerikai szankciókat és „a Kuba elleni sajtóhadjáratot” okolta a tüntetésekért.

Hivatalos adatok szerint mintegy ötszáz embert ítéltek több évi börtönbüntetésre a tüntetésekben való részvétel miatt, néhányukat 25 évre.

Az Egyesült Államok kubai nagykövetsége és civilszervezetek összesen körülbelül ezer politikai fogolyról tudnak, Havanna azonban tiltakozik ezen minősítés ellen, a kormányt bírálókat pedig „Washington fizetett zsoldosainak” nevezi.