Óriási robbanás egy bagdadi raktárban

Hat koporsó egy családban. Egy bagdadi család a robbantás után.Reuters-felvételÓrákkal a szerencsétlenség után egy amerikai tiszt az AP hírügynökségnek azt mondta, hogy kilenc holttestet találtak, közülük három kisgyermekét. Korábban egy helyi lakos a CNN amerikai hírtelevízió riporterének arról beszélt, hogy egy célt tévesztett rakéta 14 embert ölt meg. Az első amerikai közlés szerint ismeretlen támadók világítórakétákat lőttek be a raktárba. A robbanások nyomán összeomló közeli házak embereket temettek maguk alá. A szerencsétlenség miatt a környéken pánik tört ki. Az érintett Szaafaraníja külvárosba igyekvő amerikai alakulatokat feldühödött irakiak kövekkel dobálták meg. A helyszínre vezényelt amerikai katonák egyike később azt mondta, hogy a irakiak tüzet nyitottak rájuk, visszavonulásra kényszerítve őket, mivel néhányan meg is sebesültek. A megsemmisült raktárban irakiaktól elkobzott fegyvereket halmozták fel a Bagdadot 17 napja megszálló amerikai erők. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió beszámolójában helyiek azt állították, hogy az amerikaiak okozták a robbanást. Az arab televízió vérző nőket és gyerekeket mutatott, egyik képsorán ugyanakkor amerikai katona látott el sebesülteket.

AZIZT LONDON NEM AKARJA

Brit emberi jog szervezetek és a belügyminisztérium illetékesei is vehemensen visszautasították azt a lehetőséget, hogy Tárik Aziz volt iraki miniszterelnök-helyettes, aki a minap került a szövetségesek fogságába, Nagy-Britanniában kaphasson menedékjogot. A vihart a The Sun kavarta; a legnagyobb példányszámú brit lap értesülése szerint Aziz azt mondta amerikai fogva tartóinak, hogy „mindent kitálal” a Szaddám Huszein nevével fémjelzett rezsimről, ha menedékjogot kaphat külföldön. A lapnak egy „bennfentesként“ idézett forrás azt mondta: Aziz retteg attól, hogy kiadják egy iraki népbíróságnak, és életét „egy daru kampóján lógva végzi be Bagdad központjában”. A forrás szerint Aziz tudja, hogy keresztényként és a bukott Huszein-rezsim egykori prominens tagjaként semmilyen könyörületre nem számíthat, ha Irakban állítják bíróság elé. Másrészt nem akar az amerikai igazságszolgáltatás kezébe sem kerülni. Aziz azt állítja, semmilyen háborús bűncselekményt nem követett el, viszont segíteni tud azok kézre kerítésében, akik elkövettek ilyesmit. A forrás szerint Aziz „két lábon járó információs aranybánya”, ezt ő maga is tudja, és ki is akarja használni. Elfogása után a volt miniszterelnök-helyettes állítólag utalást tett arra, hogy tudomása van tömegpusztító fegyverek rejtekhelyéről, emberiség elleni bűncselekményekről, sőt Szaddám Huszein volt iraki elnök legutóbbi tartózkodási helyéről is. Egy londoni rádió szerint azonban Aziz, aki keresztényként kívülállónak számított, szélsőséges cselekedetektől sem riadt vissza, ha hűségét kellett bizonyítania Huszeinnek; egy ízben állítólag maga lőtte agyon saját legjobb barátját, aki szembekerült a rezsimmel.

A szövetséges csapatok őrizetébe került Huszán Mohamed Amín tábornok, az ENSZ fegyverzetellenőreivel kapcsolatot tartó iraki hivatal vezetője. Azt egyelőre nem tudni, hogy a tábornok feladta magát, vagy fogságba esett. Amín, a 49. volt azon a listán, amely a Szaddám Huszein elnök rezsimjét kiszolgáló 55 legkeresettebb iraki vezető nevét tartalmazza.

MÉG TÖBBEN A FEGYVEREK NYOMÁBAN

Az Egyesült Államok háromszorosára növelné a tömegpusztító fegyverek után kutató szakértők számát Irakban, mivel nyugtalanítja a kutatások eddigi sikertelensége. Jelenleg ötszázan keresik a fegyvereket Irakban.

A The New York Times szerint egyes amerikai tisztviselők már feladták a reményt, hogy az Irakban kutató amerikaiak tiltott fegyverekre bukkannak. Ezért most már arra helyezik a hangsúlyt, hogy a tömegpusztító fegyverek létezését igazoló bizonyítékokat találjanak. Legutóbb pénteken a Bagdadtól mintegy 200 kilométerre északnyugatra fekvő Baidzsi városban találtak amerikai kommandósok gyanús anyagokat. Tucatnyi rakéta és 150 gázmaszk közelében 14 olyan hordóra bukkantak, amelyek ismeretlen eredetű, gyanúsnak ítélt anyagot tartalmaznak. Az első vizsgálatok három vegyi elem, köztük egy idegméreg-hatóanyag jelenlétét mutatták ki.

HALLO, JAY GARNER VAGYOK!

Bemutatkozott bagdadi rádiós beszédében Irak amerikai kormányzója, Jay Garner. „Hallo, Jay Garner vagyok, és azért jöttem, hogy segítsek újjáépíteni az országukat” – mutatkozott be az amerikaiak által kinevezett ideiglenes kormányzó. A nyugalmazott tábornok Jay Garner és helyettese a brit Tim Cross azt mondták, csak egy rövid ideig lesznek Irakban, amelyet az irakiak tehetsége és büszkesége fog újjáépíteni. Az extábornok ma 300-400 prominens iraki személlyel találkozik Bagdadban, hogy szemrevételezze a szóba jöhető országos vezetőket, és tárgyaljon az új kormány megalakításáról.

Abu-Dzabiba, az Egyesült Államok öbölbeli szövetségeseivel folytatandó megbeszélések első állomására érkezett Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter, s azonnal tárgyalóasztalhoz ült az emirátusok vezetőivel. Rumsfeld köszönetet mond vendéglátóinak az iraki háborúhoz nyújtott segítségért, és megvitatja velük az amerikai katonai jelenlét valószínű változásait. A miniszter már szólt arról, hogy országa fontolgatja az amerikai erők csökkentését az öböl térségében. A védelmi tárca vezetője látogatást tesz az iraki háborúban részt vevő amerikai csapatoknál is, majd felkeresi az Afganisztánban szolgáló amerikai alakulatokat és az afgán vezetőket. (mti, rtl, kor)

Tom Lantos Damaszkuszban

Damaszkusz. Tom Lantos amerikai demokrata képviselő sürgette a szíriai vezetést, hogy vonja meg támogatását a Hezbollah libanoni síita szervezettől és zárassa be a radikális palesztin szervezetek damaszkuszi irodáit, mert az amerikai–szíriai kapcsolatok csak ezután fejlődhetnek. A kongresszus külügyi bizottságának rangidős tagja találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel. A magyar származású törvényhozó elmondta: az iraki rezsim összeomlása történelmi lehetőséget adott Damaszkusznak az új típusú amerikai–szíriai kapcsolatok kialakítására. Lantos kijelentette: Szíria nagy hibát követett el azzal, hogy támogatta Szaddám Huszein rendszerét. (MTI)

Hekmatjár bin Ladenek ezreit ígéri

Iszlámábád. Gulbuddin Hekmatjár, a szélsőséges afganisztáni Hizb-i-Iszlámi (Iszlám Párt) vezetője „Oszama bin Ladenek ezreivel” fenyegette meg George Bush amerikai elnököt Szaddám Huszein iraki rendszerének megdöntése után. A Hekmatjár küldönce által a pakisztáni Pesavar határvárosba vitt és Iszlámábádban közzétett, pastu nyelvű üzenet szerint téved, aki azt hiszi, hogy Bagdad eleste után vége a háborúnak az Egyesült Államok számára. Most ugyanis gerillaháború veszi kezdetét. Minden arab Oszama bin Ladenné válik. (MTI)