Bagdad/Nedzsef/Brüsszel/Varsó. A világ vezető politikusainak döntő többsége pozitívan értékelte tegnap a vasárnapi iraki választásokat, azokat is beleértve, akik korábban ellenezték a háborút – a francia és orosz elnöktől kezdve a német kancellárig. A vártnál magasabb részvétel miatt szinte mindenki az iraki nép bátorságát emelte ki.
Mindenki a szunniták bevonását sürgeti
Ali asz-Szisztáni nagyajatolláh, az iraki síiták legfőbb vallási méltósága megköszönte az irakiaknak a választáson való részvételt, amelyet korábban vallási kötelezettséggé tett – közölte a nagyajatolláh kerbelai képviselője, Ahmed asz-Szafi sejk. Elmondta: az iraki síiták vezetője nem mehetett el szavazni, mivel nem iraki állampolgár és így nincs szavazati joga. Szisztáni még mindig iráni állampolgár.
Irak volt a fő téma az uniós külügyminiszterek tegnapi ülésén is. „Az iraki választások napja nagy nap volt a demokrácia és a szabadság szempontjából, s hangsúlyos üzenetet küldött az egész térség, sőt a világ számára, mindazoknak, akik a demokráciáért és a szabadságért küzdenek” – mondta Brüszszelben újságíróknak José Manuel Durao Barroso, az EB elnöke. Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint a hét végi választás jelezte, hogy az irakiak egy demokratikus országot akarnak kialakítani, s az új bagdadi vezetés bizton számíthat az unió támogatására. Solana ugyanakkor emlékeztetett, hogy a vasárnapi voksoláson más népcsoportokhoz képest alacsonyabb volt a szunniták részvétele, s „a tegnapi, jó napnak ez az egyetlen problémája”. Hangsúlyozta: mindenkinek mindent meg kell tennie azért, hogy a szunniták is bekapcsolódjanak az alkotmány kidolgozásába. Az EB még pénteken bejelentette, az eddigi, több mint 300 millió eurós közösségi támogatás kiegészítésére újabb 200 millió eurót adnak Iraknak, az ottani helyreállítási munkák és a demokratizálódás támogatására, ám ezt a lépést a tagállamoknak, illetve az Európai Parlamentnek is meg kell erősítenie.
Washingtonban megismételték: ha az új iraki kormány kérni fogja, az USA kivonja erőit Irakból, de ez csak akkor képzelhető el, ha a biztonsági helyzetet illetően gyökeres fordulat áll be. Bush elnök ezért nem is nevezett meg határidőt a kivonulásra. Falah an-Nakíb iraki belügyminiszter ennek kapcsán kijelentette: „Iraknak másfél év múlva nem lesz szüksége a területén az USA vezette szövetségesekre. Jerzy Szmajdzinki lengyel védelmi miniszter úgy vélte, az iraki választások optimista forgatókönyve valósult meg, így Lengyelország a terveknek megfelelően hétszáz fővel csökkentheti iraki csapatainak létszámát. Lengyelország 5600 fős többnemzetiségű erő parancsnokságát látja el Irakban. Jelenleg 2400 lengyel katona teljesít ott szolgálatot.
Érdekesen reagált tegnap a két szomszéd: Irán és Törökország. „Örülünk, hogy az erőszak híveinek, a terroristáknak és egyes, a demokráciával hadilábon álló országoknak az akarata ellenére sikerült megtartani a választásokat Irakban. Reméljük, hogy a szavazás és az erőteljes választási részvétel megteremti a feltételeket a megszállás befejezéséhez és a biztonság helyreállításához” – mondta az iráni kormányszóvivő. Abdullah Ramezanzadeh szerint csakis az irakiakra tartozik annak eldöntése, milyen jellegű – vallási vagy világi – rendszerben akarnak élni.
Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök bírálta az USA-t, amiért nem tett semmit, hogy megakadályozza a kurdok erőfeszítéseit az észak-iraki Kirkuk fölötti ellenőrzés megszerzésére. Ankara szerint a vasárnapi szavazáson nagy arányban részt vevő kurdok a helyi arab lakosság és a török ajkú türkmének rovására akarja megszilárdítani ellenőrzését az olajban gazdag térség fölött. Sok arab és türmén bojkottálta a választást, tiltakozásul az állítólag a kurdoknak kedvező választási rendszer ellen. Ankara attól tart, hogy Kirkuk egy független állam magvává válhat, és ez felerősítheti az elszakadási törekvéseket a kurdok lakta török területeken is. (m, t, ú)
Kilencmilliárd dollár folyt el
Washington. Az invázió után Irakot irányító Ideiglenes Koalíciós Hatóság (CPA) kellő ellenőrzése híján csaknem 9 milliárd dollár folyt szét az iraki minisztériumokban és vált köddé egy hivatalos amerikai jelentés szerint. Az iraki újjáépítés különleges főszemlélője, Stuart Bowen a vasárnapi választások napján közzétett negyedéves könyvvizsgálói jelentésében rámutat: a CPA nem tud elszámolni azzal, hogy mi történt a költségvetési eljárás keretében a bagdadi kormányzati tárcáknak kiutalt 8,8 milliárd dollárral. A CPA nem ellenőrizte, hogy az iraki fejlesztési alapból kiutalt pénzt valóban a kitűzött célokra költik-e el. A tárcák gyakran fantomalkalmazottaknak fizettek bért. (vg)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.