Megalakult a Magyar Nemzeti Tanács

Szabadka. Megalakult szombaton a Magyar Nemzeti Tanács, a vajdasági magyarság személyi elvű (perszonális) autonómiáját megtestesítő kisebbségi önkormányzat. A 35 tagú testületet a szabadkai sportcsarnokban tartott elektori közgyűlés választotta meg. A közgyűlésen vendégként részt vettek több ország Belgrádban akkreditált diplomatái, az EBESZ és az Európa Tanács képviselői, továbbá Rasim Ljajics szövetségi kisebbségügyi miniszter. Magyarországról többek között Göncz Árpád volt köztársasági elnök volt jelen. Ljajics miniszter szerint a szerbiai magyarság politikai érettségről és felelősségérzetről tett tanúbizonyságot azzal, hogy a jugoszláviai kisebbségek közül elsőként alakította meg ilyen testületét. A 35 tagú MNT-ben két vajdasági magyar párt – a Vajdasági Magyar Szövetség, illetve a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom –, történelmi egyházak, civil, művelődési és ifjúsági szervezetek képviseltetik magukat. Három kisebb párt – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Kereszténydemokrata Európa-mozgalom – nem vett részt az MNT megalakításában. A testület kisebbségi önkormányzati funkciót lát el, amely révén megvalósítható a vajdasági magyarság személyi elvű kulturális autonómiája. A kisebbségügyi törvény szerint a testület intézményeket alapíthat, dönthet, illetve részt vehet döntéshozatalban a nyelvhasználatot, az oktatást, a tájékoztatást és a kultúrát érintő területeken. Kasza József, a VMSZ elnöke, szerb miniszterelnök-helyettes kijelentette: a VMSZ történelmi hibát követett volna el, ha a jelenlegi zűrzavaros belpolitikai helyzet és a tisztázatlan államjogi viszonyok mellett nem él a kisebbségügyi törvény adta lehetősséggel és nem kezdeményezi az MNT megalakulását. Emlékeztetett arra, hogy a nemzeti tanács létrejöttével, illetve a tartományi hatáskörök részbeni visszaszolgáltatásával megvalósul a VMSZ hárompilléres autonómiakoncepciójának két pillére.