Meg tudja védeni kisebbségeit az EU?

Doris Pack: a hatóságokban megvan a jóakarat, a problémák a végrehajtásban merülnek felDTV-fotóA német néppárti Doris Pack az EP külügyi bizottsága előtt számolt be a térségben a múlt hét végén szerzett tapasztalataikról. Megítélésük szerint a szerb hatóságok nem léptek fel a lehető legnagyobb hatékonysággal az incidensek elkövetői ellen, illetve a megelőzés érdekében. Szóbeli beszámolójában Pack asszony hangoztatta, a Vajdaságban évszázadok óta különböző nemzetiségek alapvetően békében élnek egymással, és ennek a helyzetnek nem szabad megváltoznia. Külön kiemelte, a vallási közösségek mind békét akarnak, tehát a vallás bizonyosan nem áll semmilyen atrocitás hátterében. Az incidensek három típusát különböztette meg: sírgyalázásokat, gyűlöletkeltő feliratokat, valamint az emberekkel szembeni erőszakot, és mint leszögezte, „túl sok ilyen volt”. Közös tényezőnek mondta, hogy az inzultusokat általában fiatalok követik el, akiknek körében egyre nő az agresszió az általános helyzet – kevés munkahely, lakásínség – miatt. Fontos tényezőnek minősítette a volt Jugoszlávia más körzeteiből érkezett nagyszámú menekült jelenlétét a Vajdaságban, rámutatva, hogy utóbbiak hiába érkeztek szintén többnemzetiségű környezetből, nem éltek békés körülmények között, nem tanulták meg a békés együttélést.

Pack asszony nem értett egyet azokkal a megjegyzésekkel, hogy a hatóságok teljes közönnyel viszonyulnak a történtekhez, de azt kiemelte, a rendőrség hatékonysága nem kielégítő, és az ügyészek sok esetben nem hajlandóak elismerni egy-egy cselekedet etnikai indítékát. A tényfeltárás során sok esetben eltért a rendőrség és az áldozatok helyzetleírása. Elvárható lenne, hogy a szerb rendőrök tudjanak magyarul, vagy vegyenek fel magyar származásúakat soraikba – tette hozzá. Úgy vélte, a magyarok megfelelő képviseletet élveznek a vajdasági parlamentben és kormányzatban, el tudják mondani, amit akarnak, ugyanakkor a helyi önkormányzatokban nem mindig érvényesül a parlament akarata. Utalt a radikális erők térnyerésére egyes körzetekben. A szerb központi hatóságokban szerinte megvan a jóakarat, és léteznek a demokratikus formák a kisebbségi helyzet rendezését illetően, a problémák a végrehajtásban merülnek fel. A szerb kormány is tisztában van azzal, hogy a kisebbségek kezelése Belgrád érdeke is. A delegáció az oktatás és a nevelés fejlesztésében, a kisebbségi nyelvhasználat segítésében, a volt Jugoszlávia más térségeiből érkezett menekültek beilleszkedésének gyorsításában, a rendőri szervek szerkezetének és működésének módosításában látja a megoldást. Azt is sürgette, hogy az EU fokozza a térség segítését a határ menti vidékek támogatására szolgáló programjai révén.

A delegáció tagjai közül Becsey Zsolt úgy vélte, a látogatás nyomán immár a politikai felelősség kérdése is felvetődik a belgrádi hatóságokat és az EP-t érintően egyaránt. Hegyi Gyula elmondta, első számú követelményként állították fel, hogy Szabadkán nyíljon magyar nyelvű tanárképző főiskola – partnereik erre ígéretet tettek. Duka-Zólyomi Árpád (MKP) a hivatalos szervek közönyét nevezte a legnagyobb problémának. Elmar Brok, a külügyi bizottság német elnöke úgy vélte, a mostani misszió próbakő lehet, hogy mennyire tudja megvédeni kisebbségeit az Európai Unió.

Elégedetlenségét hangoztatta lapnyilatkozatában a tényfeltáró misszióval kapcsolatban Kasza József, a VMSZ elnöke, aki a továbbiakban is mindig szóvá kívánja tenni a kisebbségek elleni kilengéseket. „Doris Pack asszony inkább jöjjön ide, nemzeti kisebbség tagjaként éljen itt. Az ő helyében én is jobbnak látnám a helyzetet” – mondta. Kasza egyetértett a bizottság megállapításával, hogy a Vajdaságban történt incidensek többségének nem volt nemzeti háttere, ugyanakkor hozzátette: legalább száz jogsértés etnikai indíttatású volt. A pártelnök a bizottság szabadkai látogatásán mindent a testület elé tárt, ami birtokában volt, s Pack asszony erre csak egy „viszontlátással” reagált. „De a lényeg az, hogy itt jártak, és belekezdtek a témába” – tette hozzá.

Megvertek két magyar középiskolást

Belgrád. A tényfeltárók vajdasági vizsgálódásai idején Észak-Bácskában újabb bűntény történt, amelynek két magyar fiatal volt az áldozata és három szerb huszonéves az elkövetője. Az eset vasárnap kora hajnalban történt, a Bácstopolya melletti Bajsa településen, a történtekről az egyik magyar áldozat édesanyja számolt most be, mivel a fiú nem mer róla beszélni. Az édesanya szerint fia az első ütés után a földre került, ezután rugdosni kezdték, elvették mobiltelefonját és elmentek. A támadókat a kulai és a bácstopolyai rendőrség összefogásával már elfogták, s ketten közülük beismerték tettüket. Az esetet a rendőrség átadta a szabadkai ügyészségnek, a támadókat garázdasággal vádolják. (MTI)