Közös tudássá válik

Az államfő kifejtette: a találkozó segít a magyarság kulturális, társadalmi, gazdasági és politikai kapcsolatainak javulásában. Ennek fontosságát jelzi az is, hogy a fórumon a határon túli polgármesterek közül több mint ötszázan vesznek részt. Az esemény kivételes alkalom arra, hogy a különböző önkormányzati szervezetek sajátosságainak megismerése, a tapasztalatok kicserélése közös tudássá váljon. Mádl Ferenc hangsúlyozta: az alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság, annak részeként az önkormányzatok is, felelősséget viselnek a határon kívül élő magyarságért. Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt, hogy a találkozó személyes kontaktusai nyomán tovább növekedhet a testvértelepülések köre. Németh Zsolt külügyi államtitkár kifejtette: az elkövetkező években előttünk álló feladatokat csak akkor vihetjük véghez sikerrel, ha a nemzetrészek országos érdekképviselete és a magyar vezetésű önkormányzatok képesek összefogni egymással és magyarországi partnereikkel. „A határon túli magyarság egy nagy, hárommilliós lélekszámú gazdasági potenciál, amelynek nagy része parlagon hever, de a következő években működésbe kell hozni.” Hangsúlyozta: a státustörvény a határon túliak számára világossá tette, hogy a szülőföldön való boldogulás nem csak annak az országnak a kisebbségpolitikájától függ, amelyhez a szülőföldjük tartozik, hanem Magyarországnak is jelentős befolyása van rá. Véleménye szerint a lélektani fordulathoz paradox módon a törvénnyel szemben tanúsított román és szlovák tiltakozás is hozzájárult. A magyar hatóságok arra kényszerültek, hogy a jelentős külföldi nyomással szemben a törvény végrehajtását megkezdjék. Ez akarva akaratlanul nyugtázta az anyaország eltökéltségét, hogy hozzájárul a határon túli magyarok boldogulásához saját szülőföldjükön. A státustörvény előmozdítja a magyar–magyar kapcsolatok átstrukturálását is, a kapcsolatok vezérelve már nem a karitativitás.