Kilencmillió a túszokért

Titkosszolgálati forrásokra hivatkozva számoltak be arról az olasz lapok, hogy a húsvétkor elrabolt három olasz, amerikai alkalmazásban álló biztonsági emberért – negyedik társukat április 14-én kivégezték a terroristák – megadták azt, amit a túszejtők akartak, vagyis fejenként 3 millió eurót. Az olasz hatóságok azonban változatlanul tagadják, hogy bármiféle váltságdíjat fizettek volna vagy fizetnének. A túszok sorsa most attól függ, hogy a megkötött alkuból mennyi teljesül. Az olasz titkosszolgálat mindenesetre állítja, hogy mindhárman életben vannak.

Spanyolország azután döntött katonáinak hazahívásáról, hogy világossá vált számára: az USA nem hajlandó átengedni a parancsnokságot az Irakba vezényelt amerikai csapatok fölött, és nincs lehetőség arra, hogy az ENSZ a közeljövőben átvegye a megszállt ország politikai és katonai ellenőrzését. A madridi döntés mozgatórugóit José Luis Rodríguez Zapatero, a tisztségébe múlt héten beiktatott új spanyol miniszterelnök fedte fel az El Mundónak. Elmondta: egy magas rangú amerikai tisztségviselő – amolyan költői kérdésként – fölvetette José Bono spanyol védelmi miniszternek: el tudná-e képzelni, hogy az Irakba vezényelt 130 ezer amerikai katonát ne amerikai tábornok irányítsa? Zapatero hangsúlyozta: a csapatkivonás nem jelenti azt, hogy megingott volna – a márciusban 191 halálos áldozatot követelő terrortámadások célpontjává vált – Spanyolország eltökéltsége a terrorizmus elleni harc iránt, illetve hogy Madrid kihátrálna nemzetközi kötelezettségei mögül. Jelenleg is háromezer spanyol békefenntartó katona teljesít szolgálatot a világ különböző országaiban, köztük Afganisztánban, s Madrid segítene az izraeli–palesztin konfliktus rendezésében is.

Összesen 271 iraki vesztette életét és 793-an sebesültek meg Fallúdzsában, amióta amerikai tengerészgyalogosok április 5-én ostrom alá vették a lázadó iraki települést – közölte Hoddajir Abbász iraki egészségügyi miniszter. „Forrásaink megbízhatóak, mert a kórházak, klinikák és orvosok által közölt adatokon alapulnak, amelyek és akik kötelesek nyilatkozni a halottak, illetve sebesültek számáról.” Ugyanebben az időszakban az ország többi részén 305 volt az iraki halottak és 1261 a sebesültek száma a koalíciós erők és a síiták közötti összecsapásokban.

A következő 3 hónapban amerikaiak veszik át azokat a feladatokat, amelyekért az Irakból kivonuló spanyol, dominikai és hondurasi katonák voltak felelősek. Janusz Zemke, a lengyel nemzetvédelmi miniszter helyettese elmondta: ebben a 90 napos időszakban az iraki stabilizációs erők körében különféle elemzéseket fognak készíteni, és lehetséges, hogy bizonyos alegységeket átcsoportosítanak az egyes hadosztályokon belül, illetve a hadosztályok között.

Ha több katonát vetettek volna be az Irak elleni hadjáratban, az megkönnyítette volna az arab ország pacifikálását – vélekedett Jeremy Greenstock, London volt bagdadi főképviselője, aki Paul Bremernek, Irak amerikai kormányzójának helyettese volt március végéig. Szerinte nem volt pontos az az előzetes elemzés, amely a konfliktus után várható helyzetről készült. Azaz készültek helyes elemzések is, amelyek azt vetítették előre, hogy a hadműveletek befejeződésével nem szűnnek meg az erőszakcselekmények a koalíció ellen, de azokat nem használták fel.