Kevesebben haltak meg

Madrid. Százkilencvenen vesztették életüket a madridi vonatrobbantásokban a spanyol belügyminisztérium tegnap ismertetett, véglegesnek tűnő veszteségmérlege szerint. Korábban tizenkettővel több, 202 személy haláláról számoltak be a spanyol hatóságok, az eltérést most azonosítási hibákkal magyarázták. Abból indultak ki, hogy a 13 zsáknyi végtag és testrész, amelynek DNS-azonosítása még nem fejeződött be, olyan emberek földi maradványai, akiknek kilétét ez ideig nem sikerült meghatározni. A DNS-vizsgálatok azonban arról tanúskodnak, hogy a halottak között már számba vett vagy a merényletekben megcsonkított emberek testrészeiről van szó. „Lehetséges, hogy a DNS-vizsgálatok lezárultával némileg emelkedik a halottak száma, de a mostani veszteségmérleg gyakorlatilag lezártnak tekinthető” – állította a rendőrségi szóvivő. Nincs orvosszakértői bizonyíték ugyanakkor arra, hogy öngyilkos merénylő is lenne a halottak sorában.

Letartóztattak három marokkói és egy spanyol állampolgárt tegnapra virradóra a március 11-i merényletekkel összefüggésben. Juan del Olmo vizsgálóbíró hétórás kihallgatás után elrendelte a spanyol José Emilio Suarez Trashorras, valamint a marokkói Abderrahim Zabh, Abdelvahid Berrak és Mohamed Sedadi letartóztatását. Egy ötödik gyanúsítottat, a szintén marokkói Farid Uladot bizonyítékok hiányában a bíró szabadlábra helyezte. A spanyol férfi elismerte az akciókban való részvételét. Azzal gyanúsítják, hogy ő lopta a Goma 2 Eco robbanóanyagot, és adta át a merényletek elkövetőinek. Az ABC madridi napilap szerint ezért 7000 eurót, valamint meg nem határozott mennyiségű hasist kapott.

Afganisztáni katonai kontingensét akarja növelni Spanyolország az Irakból való tervezett kivonulása után. Mint az El País tegnap beszámolt róla, José Luis Rodríguez Zapatero jövendő spanyol miniszterelnök ezzel a lépéssel szeretné eloszlatni azt a benyomást, hogy Spanyolország meghajol a terrorizmus előtt. Jelenleg 125 spanyol katona állomásozik a Hindukus hegységnél az afganisztáni nemzetközi véderők (ISAF) részeként. A jövendő szocialista kormányfő az USA nyomása ellenére szilárdan elhatározta, hogy kivonja Irakból 1300 katonáját, ha a csapatok addigra nem kapnak ENSZ-felhatalmazást ott-tartózkodásukhoz. José María Aznar még hivatalban lévő miniszterelnök súlyos hibának nevezte a tervezett csapatkivonást. „A terroristák örülni fognak neki” – mondta a konzervatív politikus.