Hillarynak még harcolni kell

Washington. Nyugat-Virginiá-ban és Nebraskában aratott előválasztási győzelmeivel Donald Trump még közelebb került a Republikánus Párt elnökjelöltségéhez. A Demo-krata Párt versenyében Bernie Sanders nyert ugyan Nyugat-Virginiában, ám nem faragott le sokat hátrányából. Nebras-ka állam tájékoztató jellegű előválasztásán Hillary Clinton kapta a legtöbb szavazatot.

A szénbányászatból élő Nyugat-Virginiában a republikánus oldalon Trump közel 77%-ot kapott, ami még akkor is rengeteg, ha lényegében egyedül volt, versenytársai mind kiszálltak. Az államban hagyományosan a Demokrata Párthoz húzó alacsony jövedelmű fehér választók zöme az utóbbi időben republikánus szavazó lett. Ebben nagy szerepet játszott olyan kérdés, mint a fegyvertartáshoz való jog. A jobboldalon most inkább Nebraskára figyeltek, mert Ted Cruz a hétvégén felvetette, ha mégiscsak megnyerné az ottani előválasztást, akkor esetleg újraindítaná kampányát. A csoda azonban elmaradt, Trump simán begyűjtötte a voksok 61%-át. Az egyedül állva maradt pályázónak jelenleg 1057 delegátusa van, a júliusban Clevelandben sorra kerülő konvención 1239 szavazat kell majd az első körben ahhoz, hogy Trump legyen az elnökjelölt. Ez minden valószínűség szerint összejön neki – azonban a delegátusok egy része nem szimpatizál vele, és ha az első kör után szabad kezet kap, esetleg más jelölthöz pártol.

Hillary Clinton kis vereségekkel is beérhet a célba. Az utóbbi hetekben nem is költött tévés hirdetésekre, a pénzt eltette későbbre, amikor Trump ellen kell majd kampányolnia. Egyelőre úgy néz ki, hogy jóval nagyobb összeg áll a rendelkezésére, mint Trumpnak, akitől sok hagyományos republikánus adományozó szinte irtózik. Bernie Sanders azonban Nyugat-Virginiában megmutatta, a volt first lady, szenátor és külügyminiszter mennyire sebezhető az ipari övezetekben. Sanders 51:36 arányban diadalmaskodott, akinek versenyben maradása nem jön jól Clintonnak, stábja kénytelen visszatérni a hirdetésekhez a jövő héten sorra kerülő Kentuckyban, hogy kiegyensúlyozzák a demokrata párti oldalon május 17-én előválasztó Oregonban előre sejthető vereséget. Sanders a nyugat-virginiai eredménnyel már a 19. szövetségi államban aratott diadalt, míg vetélytársa, Clinton 23 államban győzött. Nebraskában kedden Clinton nyerte a tájékoztató jellegű előválasztást, ám a delegátusokról a március 5-i jelölőgyűléseken döntöttek, és akkor Sanders győzött.

A rendkívül tapasztalt Clinton érzi a balról leselkedő veszélyt: az elmúlt napokban átvette Sandersnek azt a javaslatát, hogy a 65 éves kortól járó egészségügyi ellátást, a Medicare-t terjesszék ki a középkorúakra, akár az 50 évesekre is. Ezek azok a kis győzelmek, amelyek miatt Sanders még mindig kampányol.

Az NBC televízió és a SurveyMonkey közös felmérése arról számol be, hogy a novemberi választáson Bernie Sanders vermonti szenátor legyőzné Donald Trumpot, míg Hillary Clinton nem. A megkérdezetteknek úgy tették fel a kérdést, hogy novemberben vajon kire voksolnának: a republikánus Donald Trumpra, vagy a még versenyben lévő két demokrata párti elnökjelölt-aspiráns valamelyikére, s a válaszolók között 13 százalékkal többen választanák Sanderst, mint Clintont Trumppal szemben. A felmérés ugyanakkor megerősíti a tényt, hogy országosan Hillary Clinton 12 ponttal vezet vetélytársa, Bernie Sanders előtt. A felmérés eredménye egyúttal azt is jelzi, hogy Clintonnak mely társadalmi csoportokat kell meggyőznie; elsősorban az ifjabb nemzedékeket, a kétkezi munkásokat, valamint a 30 év alatti republikánusokat, akik kiábrándultak pártjukból. E rétegek ugyanis inkább Sanders hívei, mint Clintoné. (MTI, NOL)