Hiába támadták, Tusk marad

Brüsszel. Az európai uniós tag-országok állam- és kormány-főinek kétnapos brüsszeli találkozóján tegnap megvá-lasztották az Európai Tanács elnökét, amit komoly vita előzött meg, ugyanis Varsó végig ellenezte a lengyel Donald Tusk újraválasztását.

A lengyel kormány tiltakozása ellenére Donald Tusk marad az uniós tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakban.Tusk újraválasztása szinte biztosra volt vehető, annak ellenére, hogy a lengyel kormány váratlanul bejelentette, helyette Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselőt jelöli a testület élére. Az Európai Tanács elnökének mandátuma 2,5 évre szól, és egy alkalommal megújítható. Az elnök képviseli az Európai Uniót a nemzetközi színtéren, valamint ő hívja össze és vezeti le a tagállami csúcsvezetők üléseit. „Nem választható újra Donald Tusk a varsói kormány beleegyezése nélkül” – fogalmazott Beata Szydlo lengyel miniszterelnök. Angela Merkel német kancellár viszont világossá tette: támogatja, hogy továbbra is Tusk legyen az elnök. Tusk mandátumának meghosszabbítását Lengyelországon kívül egyetlen tagállam sem ellenezte.

A német kancellár az EU jövőjével kapcsolatban ismét állást foglalt a többsebességes integráció elképzelése mellett, mint mondta, túlságosan súlyosak a közösség előtt álló kihívások ahhoz, hogy tagjai mindig csak „a legkisebb közös többszörös” megtalálásán munkálkodjanak. Ezért fenn kell tartani a lehetőséget, hogy tagállamok önkéntes alapon, és nem a többiek kizárásával, hanem nyitott együttműködéssel elmélyítsék az integrációt valamely területen. Erre példa az uniós ügyészség intézményének felállítása is, amelyről a brüsszeli tanácskozáson döntenek – mondta Angela Merkel. Reformra van szükség az európai uniós menekültügyi rendszerben, szolidárisabb és erősebb válságtűrő képességgel rendelkező rendszert kell felépíteni – sorolta a további feladatokat Merkel. A kancellár hangsúlyozta, hogy az elutasított menedékkérők hazatelepítésében is szorosabb együttműködésre van szükség.

Az állam- és kormányfők a választás után a migrációs válság kezeléséről tanácskoztak: áttekintették a korábbi döntések végrehajtását, majd sorra vették a hiányosságokat. A következő napirendi pont a gazdaság, a munkahelyteremtés és a versenyképesség kérdése, amelynek során kitértek az egységes piac elmélyítésére is. Emellett terítékre került a közös biztonság- és védelempolitika, illetve az európai ügyészség létrehozásának kérdése is. A munkavacsorán a résztvevők a továbbra is instabil nyugat-balkáni helyzetet tekintették át. Ma Theresa May brit kormányfő már nem vesz részt az ülésen, csak a „bennmaradó” huszonhetek vezetői maradnak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről, valamint az EU elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából rendezett március végi római csúcsértekezlet előkészítéséről egyeztessenek.