Hetvenkét óra alatt véget érhet a háború

Már csak az ima segíthet. Muzulmánok százezrei imádkoztak tegnap Indonéziában Irak békéjéért ČTK/AP-felvételA hétvégén tovább folytatódtak a diplomáciai viták Irakról. Az USA és Nagy-Britannia holnap szeretnék az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vinni azt a határozattervet, mely március 17-ig adna haladékot Iraknak a teljes leszerelésre. A határozat ezt követően szabad kezet adna az erőszakos, háborúval kikényszerített leszereléshez. A határozat elfogadásához a Biztonsági Tanács 15 tagjából legalább kilenc támogató szavazatára lesz szükség. A Tanács öt állandó tagja közül bármelyik egyedül is megvétózhatja a hadüzenettel felérő határozat elfogadását.

Dominique de Villepin külügyminiszter tegnap este afrikai körútra indult, hogy az iraki válság kérdéséről egyeztessen a Biztonsági Tanács három afrikai tagállama, Angola, Kamerun és Guinea vezetőivel. Az utazás nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy Franciaország maga mellé állítsa az egyelőre bizonytalankodó afrikai nem állandó BT-tagokat, mielőtt szavazásra bocsátják az Irak elleni háborús felhatalmazás megszerzését célzó amerikai-brit-spanyol határozati javaslatot.

LÉGI RAJTAÜTÉS VÁRHATÓ

A konzervatív The Sunday Telegraph az általa látott haditervek alapján azt írta, hogy a szövetséges hadvezetés a támadás első óráiban, csaknem ötven éve nem látott légi rajtaütéssel el akarja foglalni a Bagdad mellett lévő Szaddám Nemzetközi Repülőteret, amelyet azután hídfőként használna az iraki főváros belterülete ellen indítandó támadáshoz. A lapnak egy magas rangú katonai parancsnok elmondta: a légi indítású hadműveletek mindig nagyon kockázatosak, s a legutóbbi alkalom, amikor brit katonák így indultak akcióba, az 1956-os szuezi válság volt.

Az értesülés szerint a feladatra két légi szállítású amerikai hadosztályt és egy légi szállítású brit dandárt szemeltek ki. Ezek mindegyikének „szakterülete” repülőterek gyors elfoglalása. Ahogy a bagdadi repülőteret megszállták, hatalmas amerikai-brit páncélos erő indulna a levegőből ledobott inváziós erő felmentésére. Ebben a támadásban egy páncélosokkal megerősített amerikai gyalogos hadosztály és egy brit páncélos dandár venne részt – írta a The Sunday Telegraph. Az előredobott légi szállítású erőknek az lesz a feladata, hogy a páncélosok megérkezéséig tartsák a repülőteret. Ez előzetes számítások szerint gyenge ellenállás esetén is 72 órába telhet, de ha az amerikai-brit páncélos oszlop erős iraki tűzbe kerül, esetleg vegyi vagy biológiai támadás éri, az érkezés jelentősen késhet – áll a brit lap által felvázolt háborús menetrendben.

GYANÚS IRAKI REPÜLŐGÉPEK

A The Sunday Times visszatér azoknak a pilóta nélküli repülőgépeknek az ügyére, amelyekkel ilyen támadást végre lehet hajtani. Már a szombati The Times feltárta, hogy Hans Blix fegyverzeti főellenőr pénteki szóbeli ismertetőjéből kimaradt a beszámoló egy nemrég felfedezett, távirányítású iraki repülőgépről, amely vegyi vagy biológiai hatóanyagokat tud szétszórni. A vezető londoni lap szerint Blix a 7,45 méter szárnyfesztávolságú eszköz létét egy másik, a hivatalos pénteki beszámoló után terjeszteni kezdett 173 oldalas jelentés mélyére rejtette.

A The Sunday Times ezt azzal a saját értesüléssel egészítette ki, hogy Irak 300 ilyen repülőgépet próbált beszerezni az utóbbi időben, hozzájuk pedig légi használatra átalakított, a mezőgazdaságban használatos szórófejeket. A vasárnapi brit lap által idézett katonai szakértők szerint az ilyen légi eszközök súlyos veszélyt jelentenek az Irakban harcoló szövetséges erőkre.

SZADDÁM: AMERIKA HAZUDIK

A gazdasági blokád feloldására szólított fel Szaddám Huszein iaki elnök. Az elnök azt követően adott ki közleményt, hogy megbeszélést folytatott legfőbb tanácsadóival szombaton. Szaddám Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetője, és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője, Mohamed El-Baradei jelentésére hivatkozva közölte, hogy Irak minden az ENSZ által vele szemben támasztott kötelezettségnek megfelelt. Az iraki elnök szerint a jelentésekből kiderül, hogy Irak feltételezett tömegpusztító fegyverprogramja csupán az amerikaiak hazugsága.

Szaddám azt is követelte, hogy a Biztonsági Tanács nyilvánítsa az Egyesült Államokat és Nagy Britanniát „hazugnak”, szereltesse le Izraellel annak feltételezett tömegpusztító fegyvereit, és vegye rá, hogy kivonuljon Palesztinából és a megszállt arab területekről.

A BBC bagdadi tudósítója szerint a közlemény nem hagy sok esélyt arra, hogy kompromisszum jöjjön létre Washingtonnal és Londonnal. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia ugyanis 10 napot adott Iraknak arra, hogy teljesítse az ENSZ-előírásokat, és elkerülje a háborút, de Irak most azt állítja, már teljesítette ezeket. Ugyanakkor az ENSZ BT még nem döntött arról, elfogadja-e a brit javaslatot, Franciaország egyenesen elvetette azt.

HAT RAKÉTÁVAL KEVESEBB

Irak szombaton az ENSZ szakértőinek jelenlétében megsemmisített további hat al-Szamúd 2-es típusú rakétát és három robbanófejet.

A rakéták megsemmisítését pénteken, a muzulmánok heti pihenőnapján szüneteltették, de szombat reggel folytatták a munkát – közölte Hiro Ueki, az ENSZ fegyverzetellenőreinek bagdadi szóvivője.

Hans Blix, a fegyverzetellenőrzés vezetője pénteken a világszervezet Biztonsági Tanácsa elé terjesztett jelentésében megállapította: az al-Szamúd-2-es rakéták megsemmisítése az iraki leszerelés lényeges lépését jelenti, „az első ilyen lépést a kilencvenes évek közepe óta” – fogalmazott az UNMOVIC vezetője. Az iraki hatóságok március eleje óta összesen 40 al-Szamúd-2-est semmisítettek meg.

CARTER A BÉKE MELLETT

Élesen bírálta az Irak ellen készülő amerikai háborút az Egyesült Államok volt elnöke, a Nobel-békedíjas Jimmy Carter. Egy ENSZ-felhatalmazás nélküli háború egyértelműen igazságtalan háború lenne, és „szinte példátlan” a civilizált államok történetében – írta a The New York Times által tegnap közölt cikkében. „Az Egyesült Államok külpolitikáját több mint kétszáz éven át a kiszámíthatóság jellemezte, és ez nagymértékben hozzájárult mai nagyságához. Most azonban ez a visszájára fordult” – állapította meg cikkében Carter.

MENEKÜLNEK BAGDADBÓL

Tegnap az orosz polgári védelmi minisztérium újabb repülőgépet küldött Bagdadba, amely mintegy 150 orosz állampolgárt hoz haza az iraki fővárosból. Ez már a negyedik ilyen légi járat Moszkva és Bagdad között: a múlt héten megkezdődött akció során eddig közel 500 orosz hagyta el Irakot. A hivatalos kiküldöttek családtagjai már korábban elhagyták Bagdadot. Jelenleg arról a 700, főként magáncégek alkalmazásában álló szakemberről van szó, akik kétoldalú szerződések keretében dolgoznak Irakban, főként erőművekben, vagy a kőolajipar területén.

Tegnap bezárt Olaszország bagdadi érdekképviselete is, és az irodát vezető diplomata már el is utazott az iraki fővárosból. Olaszországnak nincs nagykövetsége Irakban, Róma érdekeit Magyarország diplomáciai missziója képviseli Irakban, ahol változatlanul két diplomata dolgozik Magyarország bagdadi követségén. A misszió létszámának korábbi csökkentése után Bagdadban maradt két diplomata továbbra is ellátja a minimális alaptevékenységet, ebbe beletartozik a futárposta fogadása és indítása is, ami azonban nem Irakban történik. (MTI, Origo)