Feszültség a csúcs előtt

Az állam- és kormányfők első hivatalos tanácskozását hétfőn délelőtt tartják Törökország legnagyobb városában, amelyet egy elég hosszúra tervezett ebéd követ: valószínűleg ez utóbbin kerül majd szóba a csúcs egyik legfőbb vitakérdése, a NATO esetleges iraki szerepvállalása. Ezzel kapcsolatban Eduard Kukan külügyminiszter ismertette tegnap a hivatalos szlovák álláspontot. „Pozsony Isztambulban támogatni fogja azt a várható javaslatot, hogy a NATO vállaljon nagyobb szerepet Irakban. A szövetségnek nem muszáj megvárnia június 30-át, amikor is az átmeneti iraki kormány hivatalosan átveszi a végrehajtói hatalmat.”

Hétfő délután tartják a NATO– Oroszország Tanács ülését, de csak külügyminiszteri szinten, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO-vezetők meghívása ellenére sem megy el a csúcstalálkozóra. Keddre, a megbeszélés zárónapjára pedig a NATO-csúcsértekezletek két hagyományos kísérőeseménye, a katonai szövetség és a NATO-val szorosabb kapcsolatot kiépített, az esetek többségében belépésre törekvő államok megbeszélései maradnak: azaz a NATO–ukrán találkozó és az Euroatlanti Partnerségi Tanács ülése.

Kis előrelépést várnak

Az isztambuli tanácskozással kapcsolatos, az átlagosnál is feszültebb légkör egyrészt a megvitatandó kérdésekkel, a szövetségen belüli vitákkal, s általában a NATO-hadműveletek lassú előrehaladásával, másrészt pedig a terrorakciók veszélyével, a biztonsági kockázatokkal függ össze. Ami az elsőt illeti: az amerikaiak és több más NATO-tagország szeretné, ha a katonai szövetség a jelenleginél nagyobb szerepet vállalna a közép-keleti országban, a tavalyi iraki háborút ellenző „béketábor” viszont csak nagyon óvatosan hajlandó előrelépni ezen az úton. A megfigyelők e kettősség miatt eleve arra számítottak, hogy Irak kérdésében csak nagyon kis előrelépés születhet a csúcson, s amióta az iraki ideiglenes kormányfő a NATO-hoz intézett levelében nem katonai egységeket, hanem az iraki biztonsági erők kiképzéséhez nyújtandó segítséget kért, már azt is látni, mi lehet az a minimális program, amelyben a NATO 26 tagállama – közülük 16 jelen van Irakban – végül megegyezhet.

A program sínen van

A mostani NATO-csúcs egyébként mindössze másfél évvel követi az ezt megelőző, 2002-es őszi prágai találkozót, s ez is gondokat jelent: túl gyorsan jött ez az új csúcstalálkozó, nincs igazán húzótéma. Másfél évvel ezelőtt még mostanra tervezték a hét új NATO-tag (Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária, Észtország, Litvánia és Lettország) hivatalos csatlakozását, ám végül ez már március végén megtörtént: így nehéz lenne azt mondani, hogy az ő részvételük jelentené a csúcs fő eseményét. Ráadásul az elmúlt másfél évet a transzatlanti kapcsolatokban, az Egyesült Államok és egyes európai országok között Irak miatt kialakult komoly válság jellemezte: azaz nem csak túl korán jött a csúcs, de emellett nehéz időszakban kellene megfogalmazni, merre is tart a NATO valójában. Ugyanakkor azért pozitívum, hogy a Prágában elfogadott NATO-átalakítási program sínen van: megindult a szövetség parancsnoki struktúrájának átalakítása, a hidegháború utáni korszak követelményeihez igazítása, s tavaly őszszel létrehozták a NATO Reagáló Erőit (NRF), amely egyfajta válságkommandóként a világ bármely részén nagyon gyorsan bevethető a feszültséggócok felszámolására.

Isztambul: ostromlott város

Ami az isztambuli csúcsértekezletet övező feszültség másik okát, a biztonsági kockázatokat illeti, Törökország annak idején a NATO-n belüli kulcsfontosságú szerepének elismeréseként kapta meg a csúcstalálkozó megrendezésének jogát. A NATO vezetői ezzel azt is elismerték, hogy muzulmán államként, ám egyben parlamenti demokráciaként a törökök egyfajta követendő mintát adnak a Közel-Kelet többi állama számára. Azonban éppen e mintaszerep miatt a különböző szélsőséges szervezetek már évek óta elsődleges célpontjaik közé sorolják Törökországot, s tavaly ősszel több tucat halálos áldozatot követelő pokolgépes merényleteket hajtottak végre Isztambulban. Éppen ezért a török hatóságok óriási biztonsági intézkedéseket léptettek életbe a városban, Isztambul egy ostromlott város képét mutatja majd a csúcs három napja alatt. A török rendvédelmi szervek több mint 10 ezer rendőrt helyeztek készenlétbe Isztambulban, és 26 ezernél is többet a fővárosban Ankarában, ahová a csúcs előtt, vagyis ma ellátogat az amerikai elnök. Elsősorban a pályaudvarokon, reptereken és bevásárlóközpontoknál erősítik meg az ellenőrzéseket. Egyébként Isztambulban tegnap közölték, hogy a csütörtöki, 4 halálos áldozattal járó robbantást egy szélsőbaloldali török csoportnak tulajdonítják. (MTI, SITA, TASR)

Bush a kurd lázadók ellen

Isztambul. Segítséget ígért George Bush a török és az iraki kormánynak a Törökországban autonómiáért harcoló kurd lázadók leveréséhez. Az amerikai elnök mai ankarai látogatása előtt nyilatkozott az NTV török televíziónak, amely tegnap sugározta az interjút. Ankara régóta unszolja Washingtont, tegyen valamit azért, hogy a PKK, vagyis az egykori Kurdisztáni Munkáspárt, amely mostanában Kurdisztáni Népi Kongresszusnak nevezi magát, ne folytathassa fegyveres támadásait Irak északi részén fekvő támaszpontjairól török területek ellen. „Együtt fogunk működni a PKK letörésében” – mondta Bush. „Mi üldözzük a terroristákat, és ha egyszer terroristának minősítünk egy szervezetet, azt komolyan is vesszük, vagyis együttműködünk a kormányokkal ellenük, méghozzá mindkettővel, a törökkel és az új iraki kormánnyal is.” A PKK 15 éve folytat fegyveres harcot azért, hogy a kurd kisebbség regionális autonómiát kapjon Törökország délkeleti részén. A szomszédos Irak északi részén támaszpontjai vannak több ezer harcossal. Az USA eddig nem lépett fel a kurdok ellen Irakban, mert az a térség az ország kevés nyugodt vidékei közé tartozik. (m)