FERENC FERDINÁND

(Graz, 1863. 12. 18. – Szarajevó, 1914. 6. 28.)

Károly Lajos főhercegnek (Ferenc József testvére) és Mária Annunciata nápolyi királyi hercegnőnek volt a legidősebb fia. 1896-ban, Rudolf trónörökös halála után lett a Monarchia trónörököse. Ambiciózus, hatalomra törő politikus volt, nagy céltudatossággal munkálkodott a Monarchia ügyeire való befolyása állandó növelésén. Főleg a hadseregre gyakorolt befolyása volt jelentős. A Monarchia dualista rendszerének felszámolására, centralizált birodalom létrehozására törekedett. A dualizmust védelmező magyar uralkodó körök ellen demagóg módszerekkel igyekezett kijátszani a nemzetiségi törekvéseket és az általános választójog jelszavát. A magyarok birodalmi befolyásának ellensúlyozására trialista szerkezetűvé kívánta átalakítani a birodalmat, amelyben a délszláv területek hasonló autonómiát kaptak volna, mint amilyet a kiegyezés Magyarország részére biztosított. Jelentős politikusokból befolyásos személyi kört gyűjtött maga köré, és rajtuk keresztül igyekezett érvényre juttatni elképzeléseit a dualizmushoz ragaszkodó császárral szemben. Köréhez tartozott Conrad von Hötzendorff vezérkari főnök, Ottokar Czernin diplomata, későbbi külügyminiszter. Törekvéseihez sok nemzetiségi politikust gyűjtött maga köré (például Milan Hodža), akik a trónörökös ambícióit demokratikus-autonomista célok érvényesítésére is megkísérelték felhasználni. Magyar bizalmasa Kristóffy József, a Fejérváry-kormány belügyminisztere volt, aki a magyarországi általános titkos választójog megvalósítására törekedett. Külpolitikai téren agresszív, militarista politikát képviselt.

Ferenc Ferdinánd kedvtelései közül nem egy a szenvedély határát súrolta, de általában mégis inkább passziónak voltak nevezhetőek. Ilyen voltak az utazás, a vadászat, a kertészkedés és a régiséggyűjtés. Az utazásra használt vasúti szalonkocsijáról, amikor javítóműhelybe vitték, megállapították, hogy tíz év alatt közel 300 000 kilométernyi utat tett meg. Az utazás mellett a vadászat volt a legkedveltebb szórakozása. Kíméletlen és pompásan lövő vadász volt. Megtörtént, hogy egy-egy délelőttön 300–400 nyulat lelőtt. Becslés szerint életében több mint félmillió vadat terített le. (kövi)