Euróövezeti csúcs - nem fizetővé nyilváníthatják Görögországot a hitelminősítők

A válságcsúcs határozatai alapján Görögország 109 milliárd euró pótlólagos finanszírozáshoz juthat, ám ezt a zárónyilatkozat szerint kiegészíti a magánszektorbeli hitelezők önkéntesnek nyilvánított hozzájárulása, amely három év alatt 37 milliárd eurót tehet ki.
Ez utóbbi elem azonban - akár önkéntes, akár nem - hitelminősítői szempontból elvileg az érintett szuverén vagy kereskedelmi adós nem fizetővé válásának felel meg.
A nemzetközi hitelminősítők már a mostani euróövezeti válságcsúcs előtt jelezték, hogy - legalábbis szelektív - nem törlesztővé válásnak tartanának minden olyan kísérletet, amely arra irányulna, hogy a bajba jutott euróövezeti országok kisegítésében a magánszektorbeli kötvénybefektetők is vegyenek részt, veszteségeket vállalva. Minden olyan adósságkönnyítési formula ugyanis, amely a kereskedelmi adósságbefektetők számára veszteségekkel jár, a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban nem törlesztésnek felel meg, legalábbis az érintett adóssághányad erejéig.
A Moody's Investors Service legutóbb a múlt hét elején adott ki Londonban figyelmeztetést erről, közölve, hogy ezt a növekvő kockázatot tükrözte Portugália nem sokkal korábban bejelentett leminősítése is.
A Moody's július első hetében - igen agresszív, egyszerre négyfokozatú leminősítéssel - megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Portugáliától, az addigi "Baa1"-es szintről "Ba2"-re süllyesztve a hosszú futamidejű portugál kormánykötvények osztályzatát.
A múlt héten a Fitch Ratings Görögország hosszú futamú államadós-besorolását rontotta meredeken, szintén egyszerre négy fokozattal a már rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető "CCC" szintre, és ennek indoklásában is szerepelt, hogy bizonytalan a magánszektorbeli kötvénybefektetők szerepe bármely jövőbeni görög finanszírozási csomag összeállításában.
A görög leminősítéshez fűzött londoni elemzésében a Fitch külön ki is emelte, hogy a magánszektorbeli hitelezők bevonása "besorolási szempontból törlesztésképtelenségi eseménynek" bizonyulhat.
A szelektív nem fizetői - selective default, "SD" - osztályzat a hitelminősítői módszertan szerint azt az állapotot jelzi, hogy egy adós hátralékba került egyes törlesztési kötelezettségeivel, miközben más fizetési kötelezettségeinek időben eleget tesz.
Jelenleg három olyan euróövezeti tagország van, amelyekre befektetési szint alatti, vagyis spekulatív - piaci zsargonban "bóvlinak" nevezett - államadós-kockázati besorolásokat tartanak érvényben a hitelminősítők. Görögország mellett a másik két ilyen valutauniós állam Portugália és Írország, jóllehet ez utóbbiak osztályzatai így is sokkal jobbak Görögországéinál, és a három ország közül még egyiket sem sorolták nem fizetői szintre a hitelminősítők.