Brüsszeli dicséret Szlovákiának

Mindez az EB múlt hét végén kiadott helyzetjelentésében szerepel. Hozzá kell tenni, a dokumentum nem az euróövezethez csatlakozni kívánó államok gazdasági teljesítményét vette górcső alá, hanem a csatlakozás gyakorlati oldalát érintő felkészüléssel foglalkozott. Leszögezve, ezt a tevékenységet – főként a szükséges számítógépes és könyvelési rendszerek kiépítését – az érintett országokban folytatni és gyorsítani kell. Szlovákia esetében a jelentés kiemeli a Nemzeti Bank műhelyében készült nemzeti terv gyors elfogadását, ez az euró bevezetése előtti és utáni időszakra vonatkozó cselekvési programot tartalmazza. Az EB szerint a terv „ötvözi az ambíciót a realizmussal”, s ha a szlovák szervek meg tudják valósítani, akkor jelentősen elősegítik az állami és a magánszektor felkészülését a közös pénzre való átállás során.

A bizottság jövőre újabb jelentést ad ki arról, mely új országok teljesítik az úgynevezett maastrichti kritériumokat, az euró bevezetésének több mint tíz éve megállapított, kötelező feltételeit, köztük az államháztartási deficit és a belső államadósság, valamint az infláció és a irányadó kamatok meghatározott szint alatt tartását. (Szakértői vélemények szerint a gazdasági feltételek teljesítése terén pillanatnyilag Csehország áll a legjobban, őt Szlovákia, Lengyelország és Magyarország követi.)

A probléma az összes új országot érinti a testület szerint, így a 2007-ben belépni szándékozó Észtországot, Litvániát és Szlovéniát, az egy évvel később csatlakozni kívánó Ciprust, Lettországot és Máltát, a 2009-et megcélzó Szlovákiát, illetve a 2010-re időzítő Magyarországot és Csehországot is. Lengyelországnak még nincs kitűzött időpontja. A bizottság arról is szót ejtett, több új tagországban a fogyasztók félnek attól, hogy az euróbevezetést bizonyos ágazatokban áremelésekre használják fel. Ezt a problémát Brüsszel szerint szintén orvosolni kell, ámbár az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az euró bevezetése után mind az árak, mind a kamatok alacsonyak maradtak.

Egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint az új országokban a lakosság 74 százaléka örül annak, hogy az euró bevezetésével megszűnik a valutaváltás terhe, 70 százalék elégedett az árak jobb összehasonlítási lehetőségével, 92 százalék pedig az utazási könnyebbségekkel, de eléri a 75 százalékot azoknak a száma, akik aggódnak az árak manipulálása miatt. „A gondosan és időben végrehajtott felkészülés alapvető fontosságú ahhoz, hogy a lakosság teljes bizalommal tudja végrehajtani az áttérést a közös európai pénzre” – emelte ki a közleményben Joaquín Almunia, a bizottság pénzügyekért felelős tagja. Sürgette a kormányokat, adjanak a lakosságnak megfelelő tájékoztatást az euró előnyeiről, illetve az elfogadásához szükséges államháztartási intézkedésekről.

A gyakorlati felkészülés olyan kérdéseket érint, mint a számítógépes és könyvviteli rendszer előkészítése, annak eldöntése, hogy milyen ütemezésben vezetik be a euróérméket és -bankjegyeket, illetve hogyan vonják ki a nemzeti valutákat, hogyan néznek majd ki az érmék és bankjegyek úgynevezett nemzeti oldalai (csak az egyik oldal egységes uniós szinten), illetve annak biztosítása, hogy időre elegendő bankjegy és érme kerüljön forgalomba. Mind az állami, mind a magánszektorban folytatni és gyorsítani kell az előkészületeket Almuniáék szerint.

Az euróbevezetés időpontjára és a felkészülésre az érdeklődő tagországok joga tervet kidolgozni. A bizottság értékeli viszont a kritériumok teljesítését, mielőtt mind a 25 tagország jóváhagyja az euróövezeti csatlakozást. (SITA, MTI)

Új bankjegyek bevezetését sürgetik

Brüsszel. A létező 5, 10, 20, 50, 100, 200 és 500 eurós bankjegyek mellett az Európai Parlament 1, illetve 2 eurós címletű papírpénzt is szeretne a képviselők többségének írásos nyilatkozata szerint. Jelenleg az egy- és kéteurós érték csak érmeformában létezik, és a képviselők hiányolják az ilyen címletű papírpénzt. A Strasbourgban közzétett, írásbeli nyilatkozatot – amely hivatalosan elfogadott dokumentumnak számít – 371-en írták alá. A szöveg szerint a kisebb címletű bankjegyek hiánya megnehezíti a pénz értékének érzékelését; az ilyen papírpénzek kibocsátását az eurónak az új tagállamokban történő bevezetése is indokolja. (MTI)