Brexit: előnyben a maradók

London. Ezer fonttal fogadott Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője a brexitre, vagyis arra, hogy a brit EU-tagságról holnapra kiírt népszavazáson a válasz-tók többsége a kilépésre szavaz. A fogadóirodák átlagosan 72%-os esélyt adnak a bennmaradásra.

Ha a londoni fogadóipar által kínált, még mindig erősen a bennmaradást favorizáló oddsok jönnek be, akkor a brexitért már húsz éve kampányoló Nigel Farage búcsút inthet ezer fontjának, és az akkori 5/2-es nyereményesély által a téten felül ígért 1500 font haszonnak is. A fogadóirodák jelenlegi esélykiírásaiból származtatott valószínűségi modell azt mutatja, hogy a cégek átlagosan 72%-os esélyt adnak a bennmaradásra, és csak 28%-ra taksálják a brexit kockázatát. A William Hill, a legnagyobb hálózat hétfőn 2/9-es kiírással kínálta azt a fogadást, hogy a népszavazáson a többség a bennmaradásra voksol. Ez százfontos tét esetén a William Hill becslése szerint – a számos lehetséges módosító tényezőt, levonásokat, prémiumokat figyelembe véve – csak 122,22 fontos nyereményt eredményezhet. Arra, hogy a britek kiszavazzák hazájukat az Európai Unióból, a cég 3/1-es oddsot tart érvényben, és aki erre tesz fel száz fontot, kerek 400 fontot vehetne fel pénteken – ha a népszavazáson a kilépők tábora kerekedne felül.

A fogadóirodák esélyszámítási algoritmusai jóval kontrasztosabb képet mutatnak, mint a közvélemény-kutató cégek felmérései. A legutóbbi kutatások is azt jelzik ugyan, hogy most már a bennmaradást pártolók vannak többségben, vagy legalábbis elolvadt a brexit táborának korábban mért előnye, de a legtöbb közvélemény-kutatás továbbra is nagyon szoros megoszlást mutat, jóval szorosabbat, mint a fogadóipar.

Kérdés, kinek van igaza. A fogadóirodák javára szól a brit közvélemény-kutató szakma legutóbbi kínos kudarca: a modern brit felmérések több mint 7 évtizedes történetében ugyanis nem volt példa akkora tévedésre, mint a tavaly májusi brit parlamenti választások előtt. A 2015-ös parlamenti választások előtt egyetlen országos közvélemény-kutató sem jelezte, hogy a hatalmat gyakorló Konzervatív Párt abszolút többséget szerez az alsóházban, és ennek alapján – 1992 óta először – önállóan alakíthat kormányt. A tavalyi választások másik óriási meglepetése a fő ellenzéki erő, a Munkáspárt 1987 óta nem tapasztalt súlyosságú veresége, illetve a Liberális Demokraták szinte teljes megsemmisülése volt. A közvélemény-kutatások e két fejleményt még a választások előtti utolsó napokban sem jelezték előre. A fogadóirodák eközben végig a konzervatívok abszolút többségét és önálló kormányalakítását kínálták kisebb pénznyereményeséllyel, vagyis nagyobb valószínűséggel. A közvélemény-kutató szakma azóta belső vizsgálatot tartott, és módszertani kiigazításokat fogadott el.