Blairt tegnap lelkesen üdvözölték Bászrában, legalábbis az iraki gyerekek. A felnőttek távolabbról szemlélték az eseményeket.TASR/EPA-felvételBlair a Bászrában állomásozó brit katonák előtt leszögezte: Nagy-Britanniában nagyon sokan megkérdőjelezik az iraki katonai beavatkozásról hozott döntés bölcsességét, azt azonban senki nem kérdőjelezi meg, hogy a háborút a brit haderő professzionális módon vívta meg. Szerinte a Szaddám-rezsim elűzésével egészen más légkörben lehet tárgyalni a térség egészét feszítő problémák megoldásáról, és Szaddám eltávolítása az iraki lakosság szempontjából is „hatalmas jelentőségű”. Blair jól elrejtve ugyan, de egyértelműen a megdöntött iraki diktatúra sorsára figyelmeztette Szíriát és Iránt, mondván: e két országgal még „komoly ügyeket kell megvitatni és megoldani”, de ezt most már egészen más légkörben lehet megtenni, mint akár néhány hónappal ezelőtt. A kormányfő szerint évek óta most mutatkozik az első esély az előrelépésre az izraeli-palesztin válságban is. Blair a háború jogosságát megkérdőjelező hazai vélemények felemlítésén kívül semmiféle közelebbi utalást nem tett az iraki tömegpusztító fegyverek sorsáról, amelyről éppen most éleződik ki ismét a belpolitikai vita Nagy-Britanniában. A tegnapi The Times értesülése szerint a londoni parlament vizsgálat alá veszi a brit titkosszolgálatok azon korábbi jelentéseit, amelyek szerint Szaddám elnöknek hatalmas készletei voltak tömegpusztító fegyverekből. A BBC rádió tegnapi értesülése szerint a titkosszolgálatok annak idején erősen kifogásolták, hogy a kormány azt állította: az iraki tömegpusztító fegyverek 45 perces bevetési készültségben vannak. Ezt a kitételt a londoni rádió szerint a miniszterelnöki hivatal egyenes utasítására kellett bevenni az egyes hírszerzési jelentésekbe. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter szerdán azt mondta, lehetséges, hogy Szaddámék a háború előtt mégis megsemmisítették tömegpusztító fegyvereiket. Blair nyíltan ellentmondott ennek a vélekedésnek, amikor Kuvaitban újságíróknak kijelentette: a legcsekélyebb kétsége sincs az iraki tömegpusztító fegyverek létezése felől. Hozzátette: a szövetséges erők a lehetséges helyszíneknek még csak egy kis részét vizsgálták át.
Agyonlőttek csütörtökön egy amerikai katonát Irakban. A támadás körülményeiről, helyéről semmilyen részletet nem közölt az amerikai középső parancsnokság, a Centcom. Az incidenst megelőzően heves összecsapások voltak az amerikai katonák és irakiak között. A tegnapi esettel kilencre nőtt az ezen a héten Irakban megölt amerikai katonák száma.
Soha nem volt óvóhely azon a helyen, ahol az Egyesült Államok feltételezése szerint Szaddám Huszein volt iraki elnök a háború megindításakor rejtőzködött, és amelyet a diktátor megölése céljából az amerikai gépek bombáztak. Az amerikai CIA, majd Tim Madere, az amerikai szárazföldi hadsereg ezredese kétszer is átvizsgálta a helyet. Olyan esetleges emberi maradványok után kutattak, amelyek DNS-vizsgálata bizonyítaná, hogy Szaddám vagy fiai ott meghaltak vagy megsebesültek. Madere szerint sem bunkernak, sem holttesteknek nyomát nem találni azon a helyen, csupán a bombák vájta hatalmas kráterek vannak ott, egy össze nem omlott épület kivételével. Szaddám és fiai sorsa máig ismeretlen.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.