Az USA első női elnöke szeretne lenni

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Indulok az elnökségért. A bajnokotok akarok lenni – jelentette be a volt first lady és külügyminiszter, hogy megméreti magát a demokrata elnökjelöltségért a 2016-os választás előtt. Vasárnap Hillary Clinton hivatalosan is megerősítette a múlt héten előre kiszivárgott információt, hogy indul a Demokrata Párt elnökjelöltségéért és utána az elnökségért a 2016-os amerikai elnökválasztáson. Eljött az idő hogy az Egyesült Államoknak egy nő legyen az elnöke – állította a kampányára alapított honlapján, hozzátéve, a társadalmi különbségek csökkentésének ígéretével száll be a megméretésbe. Az elemzések jónak, de nem biztosnak tartják a volt first lady győzelmi esélyeit. Clinton maga mögött tudhatja a demokraták túlnyomó többségének támogatását, ezért jó esélye van arra, hogy megszerezze pártjának hivatalos elnökjelöltségét. Clinton a bejelentést követően Iowába, New Hampshire-be, Dél-Karolinába és Nevadába, vagyis azokba az államokba utazik, ahol 2016-ban legelőször bonyolítják le az elnökválasztási küzdelmeket. Kampánystábja szerint az elnökjelölt-aspiráns nem a nagygyűlésekre és a nagyszabású nyilvános beszédekre, hanem a kisebb létszámú és emberközeli kisebb rendezvényekre kíván majd összpontosítani.

Clinton 2008-ban egyszer már indult a demokrata párti elnökjelöltségért, de alulmaradt a már a második elnöki mandátumát töltő Barack Obamával szemben. A volt first ladynek – aki 1992 és 2000 között a férje, Bill Clinton oldalán már eltöltött nyolc évet a Fehér Házban – egyelőre nincs kihívója a Demokrata Párton belül. A Republikánus Párt viszont indíthatja Jeb Busht, az egyik esélyesnek tartott potenciális elnökjelölt-aspiránst, azaz megismétlődhet a Clinton–Bush párharc, csak most más felállásban, mint 1991-ben.

Megfigyelők szerint Clinton számára nem lesz könnyű feladat amellett érvelni, hogy a Fehér Ház Obama két elnöki ciklusa után is demokrata kézen maradjon. Emellett történelmi távlatokban is ritkán fordult elő olyan, hogy valamelyik oldal szavazói egy harmadik elnökségi mandátumra is maguknál tudták tartani az ország vezetését. Harry Truman óta ez mindössze egyszer fordult elő: 1988-ban, amikor Ronald Reagan alelnökét, George H. W. Busht választották meg.