Az ifjúsági munkanélküliség és a gazdaság finanszírozása az EU-csúcs témái

A csúcstalálkozót megelőzően érdekképviseleti szervezetek, szakszervezetek, kamarák, az uniós zsargonban szociális partnereknek nevezett érintettek is kifejthetik álláspontjukat az Európai Tanács tagjai előtt.    Egy uniós forrás a munkanélküliséggel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az állástalanok számában éles különbségek tapasztalhatók tagállamok, de sok esetben még térségek között is. A név nélkül nyilatkozó tisztségviselő rámutatott, hogy a csúcs nem fogja varázsütésre megoldani a problémát, de helyes politikával szerinte haladást lehet elérni.    A hangsúly a fiatalok munkanélküliségének csökkentésén lesz, amely szorosan összefügg az úgynevezett ifjúsági garancia megvalósításával - emelte ki a forrás. Ez azt szavatolná, hogy minden 25 év alatti uniós állampolgár az iskola elhagyását vagy a munkanélkülivé válást követő négy hónapon belül gyakornoki helyet, állást vagy továbbtanulási, képzési lehetőséget kapjon.    Ennek létrehozását összesen 6 milliárd euróval támogatja majd az Európai Unió a januárban kezdődő, következő hétéves pénzügyi periódusban, de a teljes megvalósítás becslések szerint évi 20 milliárd euróba kerülne. Az Európai Bizottság álláspontja az, hogy ez még mindig sokkal kevesebb pénz, mint az a kár, amit az okoz a gazdaságnak, hogy egyes országokban a fiatalok jelentős hányada, akár a többsége is munkanélküli.    Az uniós forrás hangsúlyozta, a cél az, hogy ebből a szempontból "orr-nehéz" legyen az elkövetkező pénzügyi időszak, vagyis az erre szánt uniós forrásokat ne egyenlően osszák el a hét évre, hanem minél több pénzt már az időszak első harmadában, lehetőleg az első két évben le lehessen kötni és el lehessen költeni az ifjúsági munkanélküliség hatékony mérséklése érdekében.    Az MTI értesülése szerint az európai parlamenti választások közeledtével az ifjúsági munkanélküliség komoly lidércnyomást okoz az uniós politikusok körében. A legmagasabb szintű uniós vezetés ugyanis úgy látja, hogy ha nem sikerül álláshoz juttatni a tömegével munkanélküliségben tengődő fiatalokat, akkor ezek a fiatalok szélsőséges, euroszkeptikus vagy egyenesen unióellenes politikai erők befolyása alá kerülhetnek, és tömegesen adhatják majd a voksukat ilyen programmal előálló pártokra, mozgalmakra, amit az érintett politikusok szeretnének elkerülni.    A tanács elnökségéhez közel álló uniós forrás szerint az európai gazdaság hosszú távú finanszírozása sem egyik napról a másikra fog megoldódni. Ezzel kapcsolatban a hitelszűkét említette általános problémaként, amely több tagállamban is tapasztalható, igaz esetenként teljesen eltérő okok miatt. A csúcs résztvevői a kis- és közepes vállalkozások finanszírozásának problémájára összpontosítanak majd - árnyalta a képet a név nélkül nyilatkozó tisztségviselő.    "A strukturális reform elsődleges célja nem a rövid távú válságkezelés, hanem a terep előkészítése az elkövetkező évekre, a gazdaság fenntarthatóvá tétele" - húzta alá a forrás.    Ezzel kapcsolatban a bizottság szerdán arra tett javaslatot, hogy jöjjenek létre úgynevezett Európai Hosszú Távú Befektetési Alapok, amelyek kizárólag olyan vállalkozásoknak nyújtanának befektetési támogatást, amelyeknek hosszú távon van szükségük külső forrás bevonására. Ezek az alapok infrastrukturális, közlekedési vagy például a fenntartható energia terjedését szolgáló projektek finanszírozásában vehetnének részt, illetve olyan, "nem likvid" eszközökbe fektethetnének, amelyeket nehéz áruba bocsátani - mutat rá a bizottsági javaslat. Emellett a tervezet szerint a forrást igénylő vállalatok arra is biztosítékot kapnának, hogy a pénz meghatározott időre, mindaddig rendelkezésükre áll, amíg arra szükségük van.    Vagyis a befektető nem gondolhatná meg magát, nem vonhatná ki a pénzét a projektből, kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy azt meghatározott ideig, mondjuk a befektetést követő 10 évig nem vonja ki a projektből, és ezt előre rögzíteni is kellene. Ezért a javaslat ellentételezésként likviditási kamatfelárat vagy a folyamatos részesedést, afféle kötelező osztalék kifizetését írná elő a befektetés által megtermelt bevételből, ez járna a befektetőnek azért, hogy pénzét hosszú távra, nem likvid eszközbe fekteti - fogalmaz a javaslat, amelyet a bizottság a tagállamok vezetőivel is ismertetni fog a csúcstalálkozón.    Emellett a csúcs napirendjén szerepelnek a tagállamokkal szemben az Európai Bizottság által megfogalmazott úgynevezett országspecifikus ajánlások is, amelyek lezárják az ősszel indult, a gazdaságpolitikák összehangolását célzó úgynevezett európai szemesztert. Ehhez viszont az állam- és kormányfők csak "általános támogatást" adnak, ezek formális elfogadása a szakminiszterek, a pénzügyminiszteri tanács (Ecofin), valamint a foglalkoztatásért, szociálpolitikáért, egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős tárcavezetők tanácsának (EPSCO) tanácsa feladata - mutatott rá a forrás.    Az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken azt is áttekintik majd, hogyan áll a gazdasági és monetáris unió elmélyítésének folyamata, szó lesz az euró lettországi bevezetéséről, és az Európai Tanács tagjai minden valószínűség szerint jóváhagyják a szakminiszterek keddi döntését, hogy Szerbiával legkésőbb 2014 januárjáig kezdődjenek meg a tárgyalások az uniós csatlakozásról.