Marine Le Pen eddigi legjobb eredményével került be a francia elnökválasztás második fordulójába. A 60 milliós ország politikai palettája végérvényesen átrendeződött: a régi pártok az öt százalékot sem érték el, míg Macron (27,6%) és Le Pen (23,4%) fej fej mellett fut a második fordulóban. Mindennek gyorsan európai következményei lehetnek.

​​​​​​​A magyar miniszterelnök végigháborúzza az életét. Háborúzik Brüsszellel, háborúzik Sorossal, háborúzik a libernyákokkal, és láthatóan akkor érzi elemében magát, ha a csatakürtök, harci dobok ütemesen szólnak.

Az Európai Bizottság elindítja az uniós kifizetések korlátozásával fenyegető eljárást Magyarországgal szemben.

Vlagyimir Putyin tovább emelte a téteket az Oroszország és a Nyugat közti gazdasági konfliktusban is. Kiadta a parancsot, hogy a „nem baráti országok” április elsejétől csak rubelben fizethetnek a leszállított földgázért.

Fontos döntés született Brüsszelben, amely hosszú távon komoly hatással lehet az európai energetika jövőjére. Február elején az Európai Bizottság komoly tárgyalások és egyeztetések után bejelentette, hogy az uniós klímacélok elérése érdekében az atomenergia és a földgáz bizonyos formáit is a fenntartható energiaforrások közé sorolja.

Egy trükkös szimulációs játék jutott eszembe az ukrajnai hírekre adott európai reakciók kapcsán.

Választási kampányban a politikacsinálás önálló műfaj. Így van ez Magyarországon is, főleg ha a költségvetési kiadásokat nézi az ember. Emanuel Macron sem kivétel. A francia elnök tárgyal Putyinnal, képviseli az uniós érdeket a digitalizáció területén, zöldebb Európáért küzd, és közben szép csendben igyekszik lekörözni Berlint.

A szlovák politikai elit ismét tökéletesen csődöt mondott egy krízishelyzetben, ezúttal a legközelebbi szövetségeseinek mutatva meg, hogy ilyen barátok mellett nem igazán van szükségük ellenségekre.

Amikor az oroszok 2014-ben megpróbálták Viktor Janukovics volt elnökkel együtt egész Ukrajnát megvenni, az akció végérvényesen nyugatbarát pályára kényszerítette Kijevet.

Annak, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, közgazdász szemmel nem sok racionalitása van. A geopolitikai történéséket azonban szemmel láthatólag nem mi, közgazdászok befolyásoljuk, ugyanis keleti határainkon túl szinte már vágni lehet a levegőben a feszültséget.

Litvánia a maga 56 milliárd dolláros GDP-jével úgy döntött, nem kér a kínai játszmából. Húzós döntés ekkorka országtól, de fűti a remény, hogy az USA támogatja ezen az úton.

Angela Merkel érdemei ugyan elévülhetetlenek, de az utolsó kormányából már hiányzott a reformlendület. A 21. század kihívásaihoz többre van szükség, mint az utolsó éveit jellemző „csak így tovább” politikára, ezért nagy várakozás előzte meg a Szociáldemokraták, a Zöldek és a gazdaságilag liberális FDP koalíciós tárgyalásait.

A romló járványügyi adatokat, és az egyes országokban életbe lépő szigorításokat látva sokakban me­rülhet fel a kérdés, hogy tervezze­nek-e kirándulást, wellnesst, utazást a mostani időszakban, vagy inkább egy későbbi, nyugodtabb időszak­ban keljenek útnak. Mindkettőre találunk magyarázatot, így ezeket mérlegleg téve könnyebb lesz a döntés.

Amikor 2020 januárja végén az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót, Boris Johnson miniszterelnök azt ígérte a szigetország lakosságának, hogy végre eljött az ő idejük. London lerázta magáról a brüsszeli láncokat, és most már semmi sem fogja az Egyesült Királyságot meggátolni abban, hogy elérje teljes gazdasági potenciálját.

​​​​​​​Adott egy kerti parti. Sokan vannak. Köztük van az a szomszéd, aki átjön, néhányakat még áthív magához is, hogy kóstolják meg a saját pálinkáját (borát, whiskygyűjteményét). Néhányan irigykednek, mert már hallottak a szomszéd remek italairól és szívesen mentek volna.