Kezd elmérgesedni az uniós költségvetés blokkolásáról szóló vita. Szerencsére a 27 kormányfő 27 féle stílusban reagál, de a higgadtság mellett egyre többüknél érezhető a feszültség, másoknál a türelmetlenség és az őszinte értetlenség is.

„Biztos vagyok benne, hogy senkit nem ér váratlanul, ha azt mondom, hogy ebben az intézményben …nem az ellenzéki összefogást támogatják. Ha ez a kijelentés valakit váratlanul ér, az most menjen haza… Nincs kérdés. A jövőben olyan kérdés sincsen, hogy milyen anyagot szeretnék kérni. Olyan kérdés sincsen, hogy hogyan kell megírni azt az anyagot. Aki nem tudja, az is elmehet haza, és nem is kell többet jöjjön.”

Melyik kormány rántja félre a kormányt?

Nemcsak a szlovák kormány kísérletezik, hanem szinte mindenki.

Konkrétumok helyett víziót kaptunk, egy reformmenüt, amelyből még válogatni kell.

Ursula von der Leyen első évértékelője nem volt sokkoló. Az egykori német védelmi miniszter nyugodt hangon mondta végig közel másfél órás beszédét az Európai Parlament brüsszeli épületében.

E címbeli kifejezés – Westlessness – volt az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia témája, amelyen az euroatlanti vezetők vettek részt.

Már a cím is kissé népmeseinek tűnik, ám a 2021 és 2027 közötti uniós keretköltségvetés összeállításáról egy másik, Mátyás király és az eszes lány meséje jut óhatatlanul az ember eszébe.

Brüsszeli kínai kémet fogtak a németek. Az elhárítás egyszerre rohamozta meg Gerhard Sabathil ingatlanjait, és őrizetbe vette a korábban fényes karriert befutott uniós tisztviselőt.

Az amerikai–kínai „kereskedelmi háború” tulajdonképpen félrevezető elnevezés, hiszen éppen a háborút elkerülő megoldásról van szó. Ez a gazdasági szankció.

Európa minden határán rezeg a léc. Arról, hogy a Földközi-tengeren mi zajlik, régóta beszélünk. A menekültválság, a török NATO-tagság, a tenger felügyelete rendre előkerül. Mostanában még Gibraltár is fel-felbukkan a lapokban, hiszen a brexit miatt felmerült, hogy a spanyolok „visszakérnék”.

Mozgalmas uniós napokon van túl a magyar kormányfő. Voltak sikerei, mint a magyar kormány biztosjelöltje, Várhelyi Olivér megerősítése az Európai Parlament külügyi szakbizottságában. Ám az Európai Néppárt új elnöke, Donald Tusk színre lépése valószínűleg nem jó hír számára.

Lassan megszoktuk ezt a diplomáciai mutatványt: Budapesten járt menetrendszerű éves találkozóján az orosz elnök.

Miközben az európai biztosjelöltek meghallgatása zajlott, egy másik épületben, nem messze az Európai Parlamenttől az integráció jövőjét jóval nyíltabban vitatták meg Brüsszelben.

Politikai jóslat erkölcsi alapon nem működik, csakis a szembenálló felek érdekei és ereje alapján. Példa erre a magyar EU-biztos személye és jelölése.