E címbeli kifejezés – Westlessness – volt az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia témája, amelyen az euroatlanti vezetők vettek részt.

Már a cím is kissé népmeseinek tűnik, ám a 2021 és 2027 közötti uniós keretköltségvetés összeállításáról egy másik, Mátyás király és az eszes lány meséje jut óhatatlanul az ember eszébe.

Brüsszeli kínai kémet fogtak a németek. Az elhárítás egyszerre rohamozta meg Gerhard Sabathil ingatlanjait, és őrizetbe vette a korábban fényes karriert befutott uniós tisztviselőt.

Az amerikai–kínai „kereskedelmi háború” tulajdonképpen félrevezető elnevezés, hiszen éppen a háborút elkerülő megoldásról van szó. Ez a gazdasági szankció.

Európa minden határán rezeg a léc. Arról, hogy a Földközi-tengeren mi zajlik, régóta beszélünk. A menekültválság, a török NATO-tagság, a tenger felügyelete rendre előkerül. Mostanában még Gibraltár is fel-felbukkan a lapokban, hiszen a brexit miatt felmerült, hogy a spanyolok „visszakérnék”.

Mozgalmas uniós napokon van túl a magyar kormányfő. Voltak sikerei, mint a magyar kormány biztosjelöltje, Várhelyi Olivér megerősítése az Európai Parlament külügyi szakbizottságában. Ám az Európai Néppárt új elnöke, Donald Tusk színre lépése valószínűleg nem jó hír számára.

Lassan megszoktuk ezt a diplomáciai mutatványt: Budapesten járt menetrendszerű éves találkozóján az orosz elnök.

Miközben az európai biztosjelöltek meghallgatása zajlott, egy másik épületben, nem messze az Európai Parlamenttől az integráció jövőjét jóval nyíltabban vitatták meg Brüsszelben.

Politikai jóslat erkölcsi alapon nem működik, csakis a szembenálló felek érdekei és ereje alapján. Példa erre a magyar EU-biztos személye és jelölése.

Az elmúlt három évhez viszonyítva eseményszegény augusztus után újraindult a brexitkerék.

Júniusban az Európai Unió még nagy győzelemként mutatta be a Mercosur országokkal aláírt szabadkereskedelmi szerződést.

Tovább lángol két pont Európa politikai térképén: Róma és London.

Volodimir Zelenszkij történelmet írt a júliusi előrehozott parlamenti választáson.

Mi a helyzet ma a „diktatúrázással” Európában?

Ursula von der Leyen: az utóbbi napokban az a név dominált a brüsszeli szalagcímekben.