Ankara feszültséget okoz

Amerikai illetékesek szombaton közölték, hiába volt a légtérhasználat lehetővé tételéről szóló pénteki török kormánydöntés, az USA az iraki hadjárat következő szakaszaiban nem számol a törökök nyújtotta lehetőséggel. Az amerikaiak a péntek este kezdődött általános légitámadáshoz sem vették igénybe a török légteret. Ankara egyrészt túl sokáig halogatta a döntést, másrészt az amerikaiak számára elfogadhatatlan feltételeket szabott. Az amerikai hadvezetés ezért Törökországot Jordániával helyettesítették, innen indítva a harmadik, az északi frontot. Péntek esti jelentések szerint török egységek vonultak be Észak-Irakba – ezt szombaton Ankarában is, meg egyes észak-iraki kurd vezetők is cáfolták –, az USA pedig ismételten óvta egy ilyen lépéstől a török kabinetet.

A Pentagon illetékesei ugyancsak szombaton jelentették be: Washington nem vár tovább Ankara engedélyére, s ezért a török partok előtt a 4. gyalogos hadosztály hadfelszerelésével várakozó szállítóhajókat a Perzsa-öbölbe irányítja át. A nehézfegyverzettel és más felszereléssel megrakott hajók tegnap állítólag elindultak a Szuezi-csatorna felé, hogy az Öböl felé vegyék az irányt. Egyébként az amerikai 4. gyalogos hadosztály katonái még a texasi Fort Hoodban várták a bevetési parancsot; valószínű, hogy a török bázisok helyett Kuvaitba vezénylik a 17,5 ezer katonát, vagy legalábbis a hadosztály egy részét. Az esetenként egymásnak ellentmondó nyilatkoztok, állítások és gyors cáfolatok miatt nem egyértelmű a helyzet. Erdogan kormányfő tegnap a Newsweeknek azt állította, hogy Törökország szabad utat kapott az USA-tól korlátozott számú török katona észak-iraki állomásoztatására. „Abdullah Gül külügyminiszter amerikai kollégájával, Colin Powell-lel folytatott megbeszélésén alkudta ki az egyezséget” – mondta Erdogan. Az észak-iraki török jelenlétet Ankara ellentételezésként kérte a török légtér amerikai harci gépek előtti megnyitásáért. Erdogan kijelentette: „A török haderő nem akarja tartósan megszállni Észak-Irakot, a 330 kilométer hosszú határ mentén legfeljebb 19 kilométer mélyen nyomul előre iraki területre.” A török kormány attól tart, hogy az Irak északi részén élő kurdok a háború után önálló államot kiáltanak ki, ami lázadást szíthat a törökországi kurdok között. Washington ugyanakkor mindenképpen el akarja kerülni, hogy egy török bevonulás újabb harcokat robbantson ki Irakban. Ezzel függ össze az a berlini hír is, miszerint ha Törökország harcoló fél lesz, azaz bevonul Észak-Irakba, akkor a német kormány leparancsolja a NATO Törökországba vezényelt AWACS felderítő gépeiről a német katonákat.

Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter tegnap Damaszkuszban leszögezte: „reméljük, török szomszédunk saját igazi érdekét akarja érvényre juttatni, mert ha valaki ártani akar Iraknak, az saját magának keresi a bajok sokaságát”. Szabri útban az arab külügyminiszterek mai kairói kezdődő értekezletére állt meg a szíriai fővárosban. Szabri az első iraki vezető, aki a háború kezdete óta külföldre utazott. (m, t)