A német parlament újabb menekültügyi reformcsomagot fogadott el

A Bundestag hatalmas többséggel fogadta el a kormány újabb menekültügyi - többnyire szigorításokból álló - reformcsomagját, amelynek legfőbb eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről. Esetükben a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre.

A csomag másik fő eleme, hogy két évre felfüggesztik az úgynevezett oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát. Ilyen jogállást azok kapnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert ott súlyos sérelem érheti őket.
    
A reformcsomag várhatóan márciusban lép életbe.
    
A kormány azt is kezdeményezi, hogy sorolják át a biztonságos származási országok közé Algériát, Marokkót és Tunéziát. 
    
Az ellenzéki Baloldal és a Zöldek szónokai úgy vélték, a kormány javaslatai embertelenek és méltatlanok Németországhoz.
    
A német kormány egy friss előrejelzés szerint azzal számol, hogy az évtized végéig összesen 3,6 millió menedékkérő érkezik az országba - írta a Süddeutsche Zeitung című napilap csütörtöki számában. A becslést a lap értesülése szerint a német gazdasági minisztérium készítette saját számításai nyomán, "tisztán technikai alapon", de más tárcákkal együttműködve.
    
Ausztria és Németország az egyes nemzeti intézkedések eltérő értékelésétől függetlenül egyetért abban, hogy a menekültválság kezeléséhez "közös, európai szintű eszközökre" van szükség - hangsúlyozta Thomas de Maiziere német belügyminiszter az Európai Unió belügyminisztereinek találkozója előtt Brüsszelben. Hozzátette, ha a március 7-ei EU-Törökország csúcstalálkozó sem hoz eredményeket, akkor "más közös európai megoldások után kell nézni". Azt nem fejtette ki, hogy pontosan mire gondol.
    
A belügyminiszter ugyanakkor elmondta, nélkülözhetetlennek tartja a működőképes határvédelmet a török-görög határon. "Ott kell radikálisan és hosszú távon csökkenteni az Európai Unió területére érkező menekültek számát" - vélte.
    
Thomas de Maiziere szerint Görögországnak biztonságos harmadik állammá kellene nyilvánítania Törökországot, és oda kellene visszaküldenie a bevándorlókat. Ha ennek ellenére problémák adódnak, akkor a menekültek elosztásával enyhíteni kell a Görögországra háruló terheket - mutatott rá. A német belügyminiszter szerint a márciusi csúcstalálkozóig az a cél, hogy "számottevően csökkenjen a menekültek száma a török-görög határon".
    
Ugyanakkor Athént bírálatok sokasága érte már uniós országok részéről a menekültáradattal kapcsolatban, mert szerintük Görögország nem megfelelően kezeli a válságot. 
    
Konzultáció céljával hazahívta bécsi nagykövetét Görögország - közölte a nap folyamán a görög külügyi tárca. Nikosz Kociasz külügyminiszter azért hívta haza a diplomáciai misszió vezetőjét, hogy "megőrizze a görög és az osztrák állam, illetve azok népei közötti baráti kapcsolatokat" - áll a közleményben.
    
Görögország korábban tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a szerdán Bécsben rendezett, a menekültválság lehetséges megoldásait tárgyaló nyugat-balkáni konferenciára nem kapott meghívót. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szerdán "szégyennek" nevezte ezt.
    
Az említett bécsi konferencián Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter nyitóbeszédében úgy vélte, Görögországnak nem érdeke a menekülthullám enyhítése, hanem továbbra is azt segíti elő, hogy az emberek minél gyorsabban átjussanak az országon.
    
Athén szerint Macedónia Ausztria "felbujtására" zárta le a Görögországgal közös határát az afgán menekültek előtt, és csak irakiakat és szíriaiakat enged át.
    
A görög közszolgálati televízió tudósítása szerint gyalog indult útnak egy autópálya mellett mintegy kétszáz elkeseredett menekült Görögország középső részén a macedón határ felé. A rendőrség megpróbálta megállítani őket, amire a menekültek ülősztrájkba kezdtek az autópályán, ahol hatalmas torlódás alakult ki a fontos közlekedési útvonat szerepét betöltő E75-ös úton.
    
A Szalonikihoz közeli, diavatai átmeneti befogadótáborban is tiltakozások voltak, a görög rádió szerint a menekültek leszakították a létesítmény kerítését és elindultak a határ felé.
    
Falat építene a lengyel-ukrán határon a Nemzeti Mozgalom (RN) lengyel szélsőjobboldali párt, hogy megakadályozza  az illegális bevándorlást Lengyelországba - jelentette ki sajtóértekezletén Sylwester Chruszcz, aki az RN tagjaként elmondta: tavasszal Lengyelországba Ukrajna felől valószínűleg a közel-keleti illegális bevándorlók hulláma érkezik. A képviselő ezzel azokra a lengyel és a német sajtóban felbukkanó értesülésekre utalt, melyek szerint  olyan új menekült útvonal alakulhat ki, amelyen a bevándorlók Bulgárián, Románián, Nyugat-Ukrajnán és Lengyelországon keresztül próbálnának Nyugat-Európába bejutni.
    
A bolgár parlament csütörtökön egyhangúlag engedélyezte a fegyveres erőknek, hogy őrizzék a határt. A katonai egységeket  feljogosították arra, hogy a határrendőrséggel együtt járőrözzenek. A bolgár belügyminisztérium szakértői azt vetítették előre, hogy az időjárás javulásával már az elkövetkező hetekben megélénkül az illegális bevándorlás.