Žitňanská: A vállalatok szerkezetátalakítása és csődeljárása során a törvénynek a gyengébbeket kell védenie

A vállalatok szerkezetátalakítását (restrukturalizáció) leginkább a kis hitelezők szenvedik meg, akik rendre a rövidebbet húzzák a követeléseikről szóló döntések során. Gyakran ugyanis egyszerűen kihagyják őket a döntéshozásból, milyen mértékben kerüljön sor a követeléseik kifizetésére. Mindezt annak ellenére, hogy ők függenek leginkább a megegyezés szerinti összeg nagyságától.   „Ez a probléma különösen a Doprastav vállalat folyamatban lévő szerkezetátalakítása során okozhat különösen veszélyes helyzetet, mivel több kis alvállalkozó — beszállító – számára ez a vállalat jelentette az egyetlen bevételi forrást, és a megítélendő összegről való döntéshozatal számukra és családjuk számára fatális következményekkel járhat“ – mondta a javaslatról a Híd parlamenti képviselője, Lucia Žitňanská. Ezért a képviselő pénteken (2014. április 25-én) benyújtotta a parlamentbe azt a törvénymódosítási javaslatot, amely a kis alvállalkozók – beszállítók – érdekeinek védelmét szolgálja olyan esetben, amikor a vállalat, amelynek ők is hitelezői, szerkezetátalakítás alá kerül.  Többeket is érinthet A szerkezetátalakítás eredményét, amelynek lényege az adós és a hitelezők közötti megállapodás a követelések kielégítésének módjáról és mértékéről, többnyire a nagy hitelezők befolyása dönti el. „Amennyiben a szerkezetátalakítás minden hitelezővel szemben – tehát a kisebbekkel szemben is – tisztességesen zajlik le, akkor minden rendben van. Ám nemcsak a Doprastav vállalat esetében félő, hogy a hitelezők kielégítésének mértéke alacsony lesz és fontos, hogy minden hitelezői csoport – tehát a kicsik is – a szavazatukkal befolyásolhassák, milyen formát öltsön a vállalat szerkezetátalakítási terve“ – vélekedik a Híd parlamenti képviselője, hozzátéve, hogy amennyiben a kis hitelezők követeléseit a csődbiztos elutasítja, azaz kétes követelésnek minősíti, elveszítik szavazati jogukat, és szavazatukkal nem tudják befolyásolni a szerkezetátalakítási tervet. „Noha végeredményben a bíróságon megnyernék a pert a követelésük jogosságát illetően, ebből már csak annyit kaphatnának meg, amennyit előzőleg a szavazati joggal rendelkező hitelezők kialkudtak“ pontosította Žitňanská, aki javaslatával szeretne gátat vetni annak az elfogadhatatlan gyakorlatnak, hogy a kis hitelezők követeléseinek kielégítését megtagadják. A csődbiztosnak nagyobb felelősséget kell viselnie a követelés elutasításáért„Az általam benyújtott módosítás szerint a csődbiztos lehetőséget kap, hogy olyan hitelezőknek is megítélje a szavazati jogot, akiknek a követelései vita tárgyát képezik. A követelés elutasításáról szóló döntésért azonban a csődbiztosnak nagyobb felelősséget kell viselnie, ami megakadályozná, hogy a követelést „megelőző jelleggel” utasítsák el csak azért, hogy az adott hitelezőt kizárják a szerkezetátalakítási tervről szóló szavazásból. A csődbiztos így kénytelen lesz körültekintőbben megfontolni, hogy valóban fennáll-e a követelés elutasításának indoka” - mutatott rá Žitňanská azokra a kulcsfontosságú változásokra, amelyet az általa benyújtott módosítás vezetne be a gyakorlatba.  Kiegyensúlyozottabb helyzetet kell kialakítanunk a nagy és kis hitelezők között Žitňanská szerint a nagyrészvényeseknek jelenleg összehasonlíthatatlanul mások a lehetőségei, mint a kisrészvényeseknek. „Meg tudnak állapodni a csődben lévő állami vállalattal úgy is, hogy saját követeléseik esetében jóváhagyják az alacsonyabb kielégítést azzal az esetleges ígérettel, hogy a veszteséget valamely jövőbeni megrendelésekkel kompenzálják. Ezzel szemben a kis hitelezőknek a vállalat szerkezetátalakítása esetén nincs lehetőségük másként befolyásolni követeléseik megtérítését, mint a szerkezetátalakítási tervről szól tárgyalások során.  Ezért nagyon fontos, hogy kiegyensúlyozottabb helyzetet teremtsünk a hitelezők részére a törlesztés nagyságáról szóló tárgyalásokon. Valójában ez az általunk benyújtott törvénymódosítási javaslat célja”, tette hozzá a Híd parlamenti képviselője.