VILLÁMINTERJÚ

A diszkriminációellenes törvényről évekig folyt a vita. A norma ellenzői legtöbbször azzal érveltek, hogy a jogszabály lehetővé tenné a homoszexuálisok számára a regisztrált párkapcsolatokat. A tegnap jóváhagyott törvény ezt szabályozza?

Szó sincs arról, hogy az antidiszkriminációs törvény lehetővé teszi a regisztrált párkapcsolatokat. Ez egy rosszindulatú belemagyarázása a nem létező problémának a törvénybe. A jogszabály ugyanis csak azt mondja ki, hogy senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni az élet egyetlen területén sem, ez alól a szexuális irányultság sem kivétel. Ha pedig ez megtörténik, a sértett jogorvoslatért fordulhat a bírósághoz.

Ha valakit diszkriminálnak, például kora, nemzetisége miatt vagy egyéb okból nem alkalmaznak, ám nem azért, mert alkalmatlan, mit tegyen?

A már létező emberjogi biztos intézményéhez fordulhat, vagy a most új jogkörökkel felruházott nemzeti emberjogi központtól kérhet segítséget. Mindkét intézménynek van jogsegélyszolgálata, ez utóbbi pedig a tegnap elfogadott törvény értelmében a polgárokat bíróság előtt is képviselheti. Tehát nemcsak tanácsokat fog adni, hanem július 1-jétől az esetleges peres ügyekben is részt vehet.

Az emberjogi központ lesz az első szűrő, azaz először az intézmény vizsgálja ki a beérkező panaszt, ha pedig úgy látja, valóban diszkrimináció történt, bírósághoz fordulnak. Ott a bizonyítási eljárás fő terhét ki viseli?

A törvény előnyös helyzetet teremtett a sértett számára. A munkajogi normával ellentétben itt a törvény a sértett oldalán áll, azaz a munkáltatónak kell majd bizonyítania, hogy nem történt diszkrimináció.

Ha ezt nem tudja bizonyítani, azaz képtelen eloszlatni a diszkrimináció gyanúját, akkor milyen büntetést lehet kiszabni? Anyagi kártérítést kell fizetni a sértettnek?

Nem csak pénzről van szó, elsősorban arra kell kötelezni a jogtipró munkáltatót, hogy tartsa be az emberi jogokat! Ha valakiről kiderül, hogy azért nem alkalmazzák, mert öregnek tartják, vagy terhes, esetleg roma vagy magyar, akkor a bíróságnak úgy kell helyt adnia a panasznak, hogy az illetőt kötelesek lesznek az adott munkahelyen felvenni. Ha az derül ki, hogy valaki bérezésben azért van hátrányos helyzetben, vagyis csak azért alacsony a fizetése, mert vallása, nemzetisége vagy a törvényben megfogalmazott egyéb okból nem szimpatikus a munkáltató számára, a törvény alapján ezt is orvosolni lehet.

Lehetővé válik a pozitív diszkrimináció, bár a törvény burkoltan átmeneti pozitív intézkedésekről szól. Milyen rendelkezések jöhetnek szóba? Lesznek kvóták az egyetemeken a romák számára?

Akár kvóták is lehetnek. Arról van szó, hogy például a romákra jobban figyel majd a kormány, azaz amikor azt mérlegeli, hogy egy nagyon rossz körülmények között élő roma közösség vagy egy jobb helyzetben lévő nem roma község számára hagyjon jóvá állami támogatást például szennyvízcsatornára, akkor inkább az előbbi mellett fog dönteni, éppen különösen hátrányos helyzetüket szem előtt tartva. Egyébként a kormány jelenlegi romastratégiája is erre épül, úgyhogy a gyakorlatban már most létezik ilyen pozitív megkülönböztetés, hiszen léteznek egészségügyi, oktatási programok a romák számára, csak a jelenlegi gyakorlatnak idáig nem volt meg a jogi alapja. Úgyhogy a pozitív intézkedések törvénybe foglalása nem azt jelenti, hogy hirtelen új intézkedéseket kezd foganatosítani a kormány, hanem csak az elvet fekteti le.

Elégedett a törvény tartalmával és formájával?

Jó törvényt fogadtunk el. Az antidiszkriminációs törvény az MKP számára prioritás volt – nemcsak azért, mert számunkra az emberi jogok és a kisebbségek védelme mindig is fontos volt, hanem azért is, mert ez a jogszabály az összes létező kisebbség védelmét biztosítani fogja. Mi mindig szolidárisak voltunk a különböző hátrányos helyzetű csoportokkal szemben, beleértve a vallási kisebbségeket, a fogyatékosok különböző kategóriáit is. Büszke vagyok arra, hogy nemcsak hazai viszonylatban tettünk nagy lépést, hanem a törvény Szlovákiának külföldön is rangot adhat. Pozitívum az is, hogy az emberjogi központ, amely évekig nem a rendeltetésének megfelelően működött, most aktívabban bekapcsolódik az emberi jogok védelmébe, és ehhez a kormány a múlt héten plusz 2,5 millió koronát is jóváhagyott, amivel a központ ebből megoldhatja az új hatáskörökkel felmerülő, átmeneti gondokat. (sza)