Már nincsenek egyenlőbbek

Csáky Pál emberjogi miniszterelnök-helyettes szerint a norma elfogadásával Szlovákia jelentős lépést tett előre az emberi jogok védelme terén, ugyanis a július 1-jén hatályba lépő jogszabály védelmet biztosít mindenféle hátrányos megkülönböztetéssel szemben. A törvény tizenöt kategóriát sorol fel; egyebek mellett tilos a diszkrimináció faji, etnikai vagy nemzetiségbeli hovatartozás, nem, a vallás, testi és lelki fogyatékosság, szexuális irányultság, kor, szociális helyzet alapján. A norma tételesen említi az élet szinte valamennyi területét, köztük az oktatást a munkajogot, az egészségügyet, a kereskedelmet.

Szlovákiában az alkotmány és néhány törvény is foglalkozik az emberi jogokkal, a szlovák jogrend eddig is tiltotta a diszkriminációt, mégis van az európai jogrendnek néhány olyan eleme, amely tegnapig hiányzott a szlovákból, és uniós csatlakozásunk miatt ezt az ellentmondást fel kellett oldani. Egyesek szerint ehhez nem kellett volna külön törvényt elfogadni, elég lett volna a már meglévő jogszabályokba esélyegyenlőséget biztosító bekezdéseket csempészni, mások szerint azonban jobb és átláthatóbb megoldás, ha létezik egy átfogó norma,amely bizonyos esetekben még a pozitív diszkriminációt is lehetővé teszi. Tegnap az utóbbi elméletet vallók győzedelmeskedtek, és a másik csoport képviselője, Daniel Lipšic igazságügyi miniszter máris bejelentette: alkotmánybírósághoz fordul. Szerinte ugyanis alkotmányunk mindenféle diszkriminációt tilt, azaz a pozitív megkülönböztetés sem megengedhető. Csakhogy a törvény szó szerint nem említi a diszkrimináció fogalmát, hanem bizonyos kiegyenlítő, esélyegyenlőséget biztosító intézkedésekről szól. „Ez azt jelenti, hogy faji és etnikai szempont alapján előnyös bánásmódban is lehet részesíteni közösségeket, népcsoportokat, főleg akkor, ha e csoportokat hosszú ideig az élet különböző területén hátrányosan megkülönböztették. Ilyen volt a magyar közösség is Szlovákiában, sőt az oktatás és a nyelvhasználat területén még ma is olykor tapasztalható a diszkrimináció. A romákkal kapcsolatban e hátrányos megkülönböztetésnek drámai következményei voltak, azaz ma a roma közösségek főleg Kelet-Szlovákiában a civilizációs szakadék szélén állnak. Esetükben ezért helyes, hogy a kormány olykor az átlagosnál nagyobb figyelmet fordít arra, hogy a különbségek megszűnjenek” – mondta lapunknak A. Nagy László, a parlament emberjogi bizottságának elnöke. Szerinte bár a tegnap elfogadott törvény nem említi szó szerint a pozitív diszkrimináció fogalmát, a hátrányos helyzet megakadályozása érdekében foganatosítandó átmeneti kiegyenlítő intézkedések kifejezés is erős megfogalmazás, mert Szlovákia már beemelte jogrendjébe az Európa Tanács 2000/ 43-as irányelvét a személyek közötti faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról, az antidiszkriminációs törvény csak ezt konkretizálja.

Lipšic már a parlamenti vita során kifejtette, hogy ez szerinte alkotmányellenes, mire A. Nagy azt válaszolta: lehet, hogy alaptörvényünk 12. cikkével nincs összhangban, ez esetben azonban a mi jogrendünk ellentétben áll az európaival. „A helyes megoldás pedig nem az, hogy alkotmánybíróságra adjuk az ügyet, hanem a szlovák alkotmányt kellene az érvényes európai joghoz közelíteni” – tette hozzá a magyar honatya. Ha pedig a tárcavezető mégis a taláros testülethez fordul, legfeljebb csak a törvénynek e vitatott részét kérdőjelezheti meg. Az emberjogi bizottság elnöke bízik abban, hogy Lipšic nem jár sikerrel. „Sem az ET irányelvét, sem pedig azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a törvényhozás hatalmas többséggel fogadta el az antidiszkriminációs törvényt és a vitatott résszel kapcsolatos módosító indítványt is. Csak a kereszténydemokraták és néhány csellengő honatya szavazott nemmel, vagyis a többség számára a törvény méltányos és helyes” – magyarázta A. Nagy.