Orbán Viktor három vasa

A magyarországi lakájmédiumok néhány napig egyetlen szóval sem tájékoztattak a wroclawi találkozóról, ám digitális korunkban egy eseményt legfeljebb nagyon rövid időre lehet csak elhallgatni. Így történt most is, hiszen a múlt szombati sajtótájékoztatón az ATX munkatársa megkérdezte Orbán Viktortól: Magyarország miért nem kap pénzt Brüsszeltől az árvízkárok enyhítésére? Mire a magyar kormányfő szemlátomást ideges lett, majd pedig hetykén azt válaszolta, hogy „Magyarország nem fog nyomorult koldus testtartásával kalapozni valamiféle uniótól.” Ezzel a büszkének gondolt, valójában primitív megnyilatkozásával közvetve megsértette partnereit, még a nagy barátnak kikiáltott Robert Ficót is, aki a cseh, a lengyel és az osztrák kollégájához hasonlóan az uniós normáknak megfelelően teljes joggal kért anyagi segítséget a brüsszeli szolidaritási alapból. Nem sokkal ezután megjelent az Európai Bizottság közleménye, amely leszögezte, hogy a kártérítések összegéről véglegesen az árvíz levonulása és az okozott károk felmérése után döntenek. Erre a magyar kormányfő is kissé lehiggadt, mert a TV2-nek adott interjújában kifejtette: Magyarország képes az önvédelemre, de a külföldi segélyt tisztelettel elfogadják. 

Mindezek után felesleges arról okoskodni, vajon Orbán miért nem ment el Wroclawba. A találgatásoknál sokkal lényegesebb az a tény, hogy a történtek ismét igazolják, mennyire fagyos a viszony Orbán és két visegrádi partnere, illetve a magyar kabinet és az EU között. A varsói meg a prágai kormányok hevesen tiltakoznak főleg azért, mert szerintük Orbán valójában Putyin érdekeit szolgálja, ráadásul ő az egyetlen uniós miniszterelnök, aki az oroszok Ukrajna elleni agressziója óta személyesen találkozott a Kreml jelenlegi urával – amit Orbán békemissziójának részeként állított be, miként kijevi, pekingi útját, valamint Donald Trumpnál tett vizitjét is. Tárgyilagos elemzők szerint ez a körút semmivel sem mozdította elő még az orosz–ukrán tűzszünet lehetőségét sem. Így aztán a kormányfő annyit ért el, hogy odahaza a hívei újra a béke angyalaként istenítették, az amerikai elnökjelölt meg a vetélytársával lezajlott tévévitában egy mondattal megdicsérte őt. Ennek ellenére még a Fidesz fanatikus hívei is megrökönyödtek azon, hogy miközben az elnökük szinte már naponta békepártinak kiáltja ki önmagát, a fia, Orbán Gáspár viszont katonákat toboroz az afrikai Csádba. 

Elemzések tömkelege jelent már meg a világon az unió és a budapesti kabinet fagyos viszonyáról. A jéghegy csúcsa az a 200 millió eurós büntetés, továbbá a napi egymilliós késedelmi összeg, amelyet az illetékes bíróság rótt ki jogerősen a magyar kormányra, mert a testület felszólítása ellenére sem módosította a migránsokkal kapcsolatos magyar törvényt. Főleg a nyugati országokban tapasztalható késelésekre, valamint egyéb terrorcselekményekre gondolva érthető, hogy Budapest egyetlen migránst sem hajlandó befogadni. Ugyanakkor a hatályos uniós jogszabályba ütközik, hogy a menekültstátuszért folyamodó kérvényeket sem bírálják el, hanem mindenkit azonnal kitoloncolnak az országból, viszont jó pénzért letelepedési engedélyeket ajándékoznak kínaiaknak és oroszoknak. 

Odahaza sem rózsás Orbánék helyzete. Magyar Péter Tisza Pártjának támogatottsága közelít a Fideszéhez. Az államháztartás hiánya aggasztó. A kormányfő látszólag nem csügged, mert három vasat tart a tűzben. Bízik egyik jelentős szövetségesének, az osztrák Szabadságpártnak (FPÖ) a hétvégi választáson való jó szereplésében. Megörvendeztette őt az Andrej Babiš vezette ANO győzelme a csehországi regionális választáson. Ha majd az országos alsóházi voksoláson is ilyen sikert ér el, akkor megerősödhet Brüsszelben a jelenleg sarokba szorított Patrióták pártcsalád súlya. Leghevesebben azonban Trumpnak szurkol. Olyannyira, hogy a jövő évi költségvetést csak az amerikai választás eredményének ismeretében véglegesíti a magyar kabinet. Orbán nem árulta el, vajon miért.