Több pénzhez jut az agrárszféra

Jövőre a költségvetési hiány a pénzügyi tárcára nehezedő komoly nyomás ellenére sem lépi túl a 3,9 százalékotSomogyi Tibor felvételeA jövő évi állami költségvetésről szóló törvénytervezet miben különbözik az idei büdzsétől?

Négy pontban foglalhatók össze az eltérések. A kidolgozáskor először építették be az európai uniós kiadásokat és bevételeket. Bár ennek egyenlege összességében pozitív lesz, mégis a költségvetés szempontjából terhet jelent, mivel a brüsszeli kasszába történő kötelező befizetés a büdzsét terheli, míg az onnan érkező juttatásokat közvetlenül az e tervezetek kidolgozói és kivitelezői, a sikerrel pályázók kapják. A második változást az jelenti, hogy az uniós alapok merítéséhez megteremtettük a feltételeket, és a büdzsé összeállítói már az uniós normának számító ESA 95-ös módszer szerint számították ki a deficitet. Harmadszor, az ígérethez híven a törvénytervezet 2004-ben számol a közszférában dolgozók hét százalékos béremelésével, továbbá a NATO kérésének is eleget téve a honvédelemre fordítandó kiadások megközelítik a bruttó hazai össztermék (GDP) 2 százalékát. Végezetül megkezdődött a költségvetési hiány tudatos lefaragása, amelynek mértéke ebben az évben némileg meghaladhatja a GDP 5 százalékát, viszont jövőre a pénzügyi tárcára nehezedő komoly nyomás ellenére sem lépi túl a 3,9 százalékot. A hiány lefaragása egyebek mellett az euró jövőbeni bevezetése érdekében szükséges.

Térjünk vissza az uniós bevételekre és kiadásokra. Az utóbbi mértéke eleve meghatározott, viszont a Brüsszelből származó juttatások nagysága sokszor annak függvénye, hogy mennyire ütőképes EU-konform projektumokat tudunk kidolgozni. Az nem fordulhat elő, hogy 2004-ben újoncként és tapasztalatlanként esetleg többet kényszerülünk befizetni, mint amennyit kapunk?

Ilyen veszély nem fenyeget bennünket. Az előzetes számítások szerint az uniós adok-kapok jövő évi pozitív egyenlege 10-11 milliárd korona között alakul majd. Ugyan való igaz, hogy a projektumok kidolgozottságának szintje befolyásolhatja az EU-támogatások mértékét, azonban az uniós strukturális alapokból vannak garantáltan folyósítandó tételek is, például a vidékfejlesztésre, a mezőgazdaságra. Ráadásul az utóbbi időszakban jelentős előrehaladást értünk el az imént említett strukturális alapok merítése terén is, ami további érv a pozitív pénzügyi mérleg garantálása érdekében.

Az MKP már hosszabb ideje komoly küzdelmet vív azért, hogy a hazai mezőgazdaság megkapja a jelenlegi uniós tagállamok földművelésügyének szánt közvetlen kifizetések 55 százalékát. A pénzügyminisztérium viszont közismerten nem mutat hajlandóságot ezen igény kielégítésére. Jelenleg hogyan áll a százalékokért folytatott csata kimenete?

A 2004-es költségvetés kidolgozásának első fázisában csupán 45 százalékos kifizetést javasolt a pénzügyi tárca, majd a kormány által elfogadott második verzió már 50 százalékról szólt. A költségvetési és pénzügyi bizottság viszont megoldást talált arra, hogy a tételek belső átcsoportosítása révén az arány 52,5 százalék legyen, ami a kabinet által javasolt összeghez viszonyítva 340 millió koronás többletbevételhez juttatná a földművelésügyet. Természetesen az MKP az 52,5 százalékra sem tekint mint végcélra, ezért azon leszünk, hogy ha a büdzsé elfogadásakor marad az iménti arány, akkor jövőre a földművelésügy keretén belüli forrás-átcsoportosítások útján megteremtsük az 55 százalékos EU-szintnek megfelelő közvetlen átutalások lehetőségét. A képhez hozzátartozik, hogy már így is az agrárszféra könyvelheti el a legnagyobb bevételnövekedést, hiszen míg idén 11 milliárd koronából gazdálkodott, addig jövőre már mintegy 18 milliárdból. Végezetül az uniós támogatás mértéke szintén nőni fog, mégpedig évente 5 százalékpontos tempóban; 2004-ben a közvetlen kifizetések 25 százalékát állja az EU, 2005-ben 30 százalékát, 2006-ban pedig már az uniós szint 35 százalékát.

A mezőgazdaságon kívül még milyen további, a szlovákiai magyarok által lakott országrészt döntően érintő költségvetési juttatások érdemelnek említést?

Az állami büdzsében Dél-Szlovákia természetesen nem szerepel külön költségvetési tételként. Ennek dacára néhány országos vonatkozású javaslat érdemben javíthatja anyagi lehetőségeit. Például a lakásfejlesztésre szánt 7,1 milliárd koronás keretből bővülhet e régió lakásállománya, a környezetvédelemre fordítandó, az ideinél 200-300 millió koronával nagyobb összeg szintén kedvező hatást gerjeszthet, végezetül az önkormányzatoknak az állami költségvetésből visszaforgatott anyagi források ugyancsak nőnek, ami a települések mozgásterét, lehetőségeinek határait tágíthatja.