Tanulnak, aztán meg jön a tovább- és átképzés

Pozsony. A hazai szakközépiskolák és szaktanintézetek tanulmányi kínálata és a szakképzés színvonala nem alkalmazkodik a kívánt mértékben a munkaerőpiac követelményeihez, ezért elengedhetetlen a szakoktatás reformja, állítja Pavol Rusko gazdasági miniszter. A tárcavezető úgy látja, a képzés átalakítását a vállalkozói szféra bevonásával kell végrehajtani. A munkaadók sok esetben kénytelenek tovább- vagy átképezni a szakiskolák frissen végzett növendékeit, mivel azok nem felelnek meg a gyakorlat támasztotta feltételeknek. Véleményük szerint a pályakezdő fiatalok mintegy 30-35%-ának megkérdőjelezhető a szakmai felkészültsége. Az autóiparban ez az arány a 60%-ot, a villamos iparban pedig akár a 70%-ot is elérheti. Ennek leküzdése érdekében az oktatási és a gazdasági tárca közösen a szakközépiskolákat fenntartó és működtető megyei önkormányzatokkal, valamint a már említett munkáltatókkal hamarosan előkészíti a szakképzés reformját. Rusko elképzelései szerint a jövőben elsődlegesen a munkaadók határoznák meg a képzés tartalmát és irányultságát, erre építve készítené el az oktatási tárca a vonatkozó tanterveket, az oktatás szervezeti feltételeit pedig továbbra is a megyei önkormányzatok biztosítanák.

„A szakképzés tartalmi reformja valóban szükséges és időszerű. Ez egyébként nemcsak Szlovákiában, hanem Európa-szerte is sürgető feladatot jelent. Az Európa Tanács legutóbbi értekezletén is felmerült a piaci feltételekhez igazított szakoktatás igénye, sőt decemberben Maastrichtban tartanak konferenciát a témáról. Az ott elfogadandó nyilatkozat képezheti az alapját a hazai szakképzés átalakításának is, természetesen a Millennium hosszú távú oktatáspolitikai tervezetben foglaltak figyelembevételével. A jövő évben, reményeim szerint, már megkezdődhet a szakoktatás tartalmi reformja” – közölte Szigeti László, az oktatási tárca államtitkára.

Jozef Uhrík, a Autóipari Szövetség elnöke úgy látja, a pályakezdő szakmunkások alacsony felkészültsége elsősorban a szakközépiskolák és a szaktanintézetek gyenge műszaki ellátottságának, a nem megfelelően képzett és jelentős részben már elavult tudást közvetítő tanerő tevékenységének következménye: „Döbbenten tapasztaltuk, hogy a szakoktatók felkészültsége esetenként akár harminc évvel is elmarad a jelenlegi követelmények mögött.”

Javaslatként az is megfogalmazódott, azokat a vállalatokat, melyek vállalják a nem megfelelő vagy elégtelen színvonalú szakképesítéssel és hiányos szakismeretekkel rendelkező munkavállalók továbbképzését, ösztönzésük érdekében adókedvezményben kellene részesíteni.

A fémipari dolgozók szakszervezete ugyanakkor arra figyelmeztet, az át- és továbbképzések során szerezhető ismeretanyag nem helyettesítheti a három-négy éves szakképzés keretében elsajátítható tudáshalmazt. A szakoktatás jelenlegi formájában azonban nem képes eleget tenni a munkaerő-piaci követelményeknek, folyamatos fejlesztése ezért elodázhatatlan, vélik a szakszervezet képviselői. (ervé, t)