Taktikázásra kényszerülhetnek a tanulók az új felvételi rendszer miatt – a minisztérium szerint egyszerűsítették az eljárást

A középiskolai jelentkezéseket február 20-ig lehet beadni. A felvételi vizsgák időpontjának megváltoztatása elsősorban a tehetségvizsgát igénylő képzési szakokat érinti. Két lehetőséget határozott meg a tárca:

• Első időpont: 2025. március 24. – szükség esetén, a jelentkezők számától függően, 2025. március 25-én és március 26-án is megtartható.
• Második időpont: 2025. március 31. – szükség esetén, a jelentkezők számától függően, 2025. április 1-jén és április 4-én is megtartható.
   

Az eredményeket április 8-án kell közzétenni az iskola honlapján. A T9 eredményeit április 30-án teszik közzé elektronikus formában, de ez esetükben nem annyira lényeges, mert a tehetségvizsga az elsődleges abban, hogy meghatározzák, kit vesznek fel.

Ott, ahol nincs tehetségvizsga, a felvételi később lesz:

• Első időpont: 2025. május 5. – szükség esetén, a jelentkezők számától függően, május 6.
• Második időpont: 2025. május 12. – szükség esetén május 13.

Ezek az intézmények május 16-án hozzák nyilvánosságra az eredményeket.

Vagyis, ahol a T9 mérvadó lehet a felvételben – mert a tanuló felvételi vizsga nélkül is felvehető a tehetségvizsgát nem igénylő középiskolába, ha 90 százalék felett teljesített minden mért tantárgyból –, ott időben tudni fogják diákok, tanárok és szülők egyaránt, hogy mi a helyzet.

Mi akkor a gond?

A CVA elemzőközpont szerint azok a tanulók lehetnek bajban, akik ún. tehetséggondozó iskolába is és például gimnáziumba vagy más tehetségvizsgát nem megkövetelő oktatási intézménybe is jelentkeztek.

Mert az új szabályok alapján ha egy ilyen diák kellően jól teljesített a korábbi tehetségvizsgán, és felvételt nyert, meg kell erősítenie, hogy ott kezdi meg tanulmányait, még a későbbi felvételi lebonyolítása előtt. Ha ezt viszont megteszi, másik jelentkezése automatikusan törlődik, így ide nem is felvételizhet.

Korábban az iskolásoknak csak akkor kellett dönteniük, amikor már ismerték minden felvételijük eredményét. Most viszont egyes tanulók taktikázásra kényszerülhetnek, vagy a már biztos mellett teszik le a voksukat, vagy kockáztatnak, vázolta a CVA.

A minisztérium szerint tehermentesítették a felvételizőket

Az előző években gyakran előfordult, hogy a diákoknak néhány nap leforgása alatt akár négy különböző felvételi eljáráson is részt kellett venniük. Ez rendkívüli megterhelést jelentett, és előfordulhatott, hogy emiatt nem teljesítettek jól, így egyetlen választott iskolába sem nyertek felvételt

– reagált a minisztérium, hangsúlyozva, hogy azok számára, akik olyan képzési szakra jelentkeznek, amely speciális készségeket igényel, a sikeres felvételi vizsga egy álom beteljesülését jelenti.

A minisztérium szerint tehát ezeknek a diákoknak a tehetséggondozó szakok nem csupán alternatívát, hanem elsődleges választást jelentenek.

A gond ezzel annyi, hogy nem támasztották alá adatokkal ezt a megállapítást:

„Az oktatási minisztérium ilyen kulcsfontosságú döntéseket kutatások és elemzések nélkül hoz meg, ami hátrányosan érintheti a fiatalokat” – fogalmazott az elemzőközpont. 

Az már biztos, hogy idén fenntartások ide vagy oda, így lesz, de az még kérdéses, hogy állandósul-e az új rendszer.

„A jelenlegi felvételi rendszer nem tekinthető véglegesnek. Folyamatosan keresünk olyan lehetőségeket és módszereket, amelyek megkönnyíthetik és átláthatóbbá tehetik ezt a folyamatot minden érintett számára" – közölte erre vonatkozóan a minisztérium.

Kevés magyar lehet dilemmában

A gimnáziumok közül csak azokban előírt a tehetségvizsga, amelyek két nyelven folytatják az oktatást, vagyis bilinguális gimnáziumok.

Érdekesség, hogy hivatalosan nem működik Szlovákiában magyar-szlovák bilinguális középiskola, pedig egyre gyakoribb, hogy szlovák tanárok is bekapcsolódnak a magyar diákok oktatásába, hiszen a szakos tanár kevés, és ha egy épületben működik szlovák és magyar tagozat, akkor adja magát ez megoldás.

Ezt sok intézményben a helyzet hozza így, de az Ógyallai Építőipari Szakközépiskola esetében ez viszont egyáltalán nem kényszer, hanem döntés eredménye. Náluk elvárás, hogy a szlovák és magyar osztályokban egyaránt bevethetőek legyenek a tanárok. Tóth István igazgató az egyik legnagyobb pozitívumnak éppen azt látja, hogy van átfedés és kapcsolat a szlovák és magyar tagozat között az iskolájukban.

Nézzük viszont, hogy milyen típusú iskolákban van szükség a tehetség felmérésére, azokat a szakokat vizsgálva, amelyeket magyarul is lehet tanulni:

• Szencen és Losoncon választható pedagógiai szakirány, és mindkét intézményben kell tehetségvizsgát tenni,
• Dunaszerdahelyen a Középfokú Sportiskolában is kötelező bizonyítani a rátermettséget,
• valamint a gútai Magán Szakközépiskolában és Iparművészeti Magániskolában a díszzománcozó, személy - és vagyonvédelem, reklámgrafika, beltéri dizájn, vitrázsüvegkészítő és tűzzománcozó, tervezőgrafika, fotóművészet szakok esetében is elvárás a tehetség.

Aránylag kevés tehát a magyar nyelvű, kifejezetten tehetségre épülő képzés, de ennek ellenére nem zárható ki, hogy magyar diákok döntését is befolyásolja a kialakult helyzet.