A legjobban teljesítő magyar iskolák: eredmények és tanulságok az INEKO listájáról

Márai Kassa

A tanulók eredményeire fókuszáló lista első száz helyezettje között több magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolát, valamint gimnáziumot is találunk. Megkérdeztük a legmagasabb pontszámot kapó magyar intézmények igazgatóit, és a gazdaságkutató intézet értékelését is megvizsgáltuk.

A legjobb eredményeket országosan a pozsonyi Mudroňova 83 név alatt működő alapiskola, a szakközépiskolák közül a Nagyszombati Kereskedelmi Akadémia, a gimnáziumok közül a Grössling utcai, GAMČA néven is ismert intézmény érte el az INEKO (Inštitút pre ekonomické a sociálne reformy) gazdaságkutató intézet rangsorolásában, de nézzük is a magyar iskolákat!

Kimagasló évfolyam Szencen, hátrányos helyzetűek Gömörben

A Szencen működő Szenczi Molnár Albert Alapiskola kategóriájában a 48. helyen zárt, ezzel a legjobb helyezést érte el a magyar alapiskolák közül 8 ponttal az elérhető 10-ből. Matus Mónika, az intézmény igazgatója szerint helyén kell kezelni a dolgokat.

„Sokan kifejtették már, hogy ez csak egy mérhető adatsorok alapján kialakított lista, ami nem tükrözi a valóságot. 

Azt gondolom, hogy az iskolák, sőt még az egyes évfolyamok sem összehasonlíthatók.

Hiszen a tavalyi évünk kiemelkedő volt: annyi országos versenyen elért győzelmünk az elmúlt tíz évben nem volt, mint tavaly”

– fejtette ki, de hozzátette, hogy mindezek ellenére meglepődtek és rettentően örülnek, hogy a mérhető eredmények – a tesztelés, a versenyek – alapján elsők lettek a magyar iskolák között. Azt is elárulta, megünneplik a tanári karral, mert mindenkinek kell a visszajelzés.

A második legjobban teljesítő ilyen intézmény, a dunaszerdehalyi Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskola csupán a 136. helyre fért fel.

A legkevesebb pontszámot a magyar tanítási nyelvű alapiskolák közül – 2,6 – a feledi Szombathy Viktor Alapiskola kapta.

Itt a tavalyi tanév 473 tanulójából 106 szociálisan hátrányos helyzetű volt. 

Vagyis nagyjából minden negyedik diák rossz körülmények közül jött, azzal pedig az elmúlt időszakban többször is foglalkoztunk, mennyire meghatározó a családi háttér a tanulmányi eredményekben és sikerekben.

Összehasonlításképpen – szintén az INEKO adatai alapján – a szenci alapiskolában egy hátrányos helyzetű diák sem tanult tavaly. Matus Mónika meg is jegyezte általánosan:

Hogyan lehetne összehasonlítani bennünket itt a főváros mellett egy gömöri kisiskolával, ahol a pedagógusok erőn felül dolgoznak még azért is, hogy egyáltalán bejárjanak a tanulók?

– fogalmazott, magyarázva, hogy nagyon sok összehasonlíthatatlan tényező van.

Ógyallán versenyhelyzet van, Szepsiben hiányzó adatok

A legmagasabb pontszámot a magyar szakközépiskoláink közül a Ógyallai Építőipari Szakközépiskola érte el, amely 7,2-es értékelésével a 31. helyet foglalja el.

Tóth István igazgató szerint lehet vitatni, hogy mennyire releváns ez a felmérés, de úgy véli, hogy teljesen igazságosan rangsorolni gyakorlatilag lehetetlen. Azt viszont nem hiszi, hogy van olyan iskola, amely ezt ne figyelné.

Örülünk mindenesetre, hogy a vizsgált adatok azt mutatják, jól teljesíttünk. Amiben javulást látok – mert rendszeresen jó helyen zártunk az elmúlt években, de a mostani a legjobb helyezésünk –, hogy nagy az érdeklődés az iskolánk iránt

– mondta, kifejtve, hogy ez is egy mutató, ami azt jelzi, valamit jól csinálnak, mert így versenyhelyzet van a tanulók között.

Olyan helyzetben vagyunk, hogy még a magyar jelentkezők közül is csak azokat vesszük fel, akik jobban teljesítenek 

– jelentette ki.

Érdekesség ebben a vonatkozásban, hogy az intézményben a kezdetektől csak egy szakot oktatnak, nem bonyolították és nem tették ilyen értelemben diverzifikálttá az oktatást. A megfelelő tanárokat megtalálni nem egyszerű, hiszen elvárás, hogy a szlovák és magyar osztályokban egyaránt bevethetőek legyenek. De azt a tényt, hogy szlovák és magyar tagozat működik párhuzamosan, és a diákok kapcsolatban is vannak egymással, nagyon pozitívnak látja.

Én úgy látom, hogy a megítélt magas pontszám, a diákoknak és a tanároknak köszönhető. Kívánom minden intézménynek, hogy lehetőségük legyen válogatni

– mondta Tóth István.

Az ógyallai iskolát a Losonci Pedagógiai Szakközépiskola követi az 53. helyen 6,8 ponttal, majd ugyanilyen pontszámmal, de az 58. helyen az Érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola és Kereskedelmi Akadémia.

A Komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola a 65., a dunaszerdahelyi Neratovicei téri Magán Szakközépiskola a 78.

Azok közül, ahol magyar nyelven is folyik képzés, a leggyengébb pontszámot a szepsi Agrotechnikai Szakközépiskola kapta. 

Ehhez viszont hozzátartozik, hogy rengeteg adat hiányzik az iskoláról az INEKO oldalán, és ezek hiányában pontozták le 3,3-ra. 

Fel is tüntetik az intézmény számára, hogy érdeklődés esetén küldjék el bemutatkozásukat és legnagyobb sikereiket.

A szakközépiskolák közül kimagasló eredményt ért még el a párkányi Összevont Magániskola (a helyiek Mokos-iskolaként ismerhetik), ők az 5. helyen végeztek 8,2 ponttal. Itt hároméves vendéglátóipari képzés, fodrászképzés folyik magyarul, valamint kétéves vállalkozói továbbképzésre is lehetőség van.

A Márai hasít, a rimaszombati TMRG megítélése kérdéses

A gimnáziumaink közül a kassai Márai Sándor Gimnázium zárt a legjobban: 20. lett 8,1-es értékeléssel. Az iskola vezetősége azt tapasztalja, a szülők is egyre inkább figyelembe veszik az éves értékelést. 

Csurkó Éva igazgató elmondta, ráadásul specifikus helyzetben vannak, mert Kassán a szlovák iskolákkal is konkurálnak: alapvetően magyar szülők gyermekei látogatják az intézményt, ugyanakkor gyakori, hogy vegyes házasságból származók is a Márait választják. 

Az igazgató ezt többek között az INEKO által nem mért (és nem is számszerűsíthető) tényezőkkel magyarázza. Szerinte az iskolában a tanárok maximálisan elkötelezettek és nagyon pozitív a légkör.

„Az INEKO nem mindenható, ezt elmondjuk az érdeklődőknek is. Nem vesz figyelembe minden értékelési szempontot, ami meghatároz egy jó iskolát” – fogalmazott, de hozzátette:

Mindazonáltal a gazdaságkutató intézet pontosan leírja, mit mér, tehát abszolút releváns.

A rangsorban elért eredményüket többek között azzal magyarázta, hogy a számításba vett rendkívüli eredményeik – vagyis, hogy a létszámhoz viszonyítva, milyen eredményeket produkáltak a minisztérium által támogatott versenyeken – kimagaslóak.

Vagyis nagyon intenzív nálunk a tehetségfejlesztés

– vonta le a következtetést.

A dunaszerdahelyi Magángimnázium a következő a sorban: 36. hely, 7,4 ponttal, a Duna utcai gimnázium Pozsonyban (MTAG) 53., 7,1 ponttal. Az első százba még a komáromi Selye János Gimnázium (66.), a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium (80.), a rimaszombati Ivan Krasko Gimnázium (82.) és a rozsnyói Pavol Jozef Šafárik Gimnázium (95.) került be.

A rimaszombati Tompa Mihály Református Gimnázium kapta a legkevesebb pontot: kerek 4-et. Ezzel a nyolcadik leggyengébb eredményt érték el. 

Itt is az áll azonban fenn, hogy számos – a meghatározott szempontok alapján – fontos adat hiányzik. 

Nem derül ki például, hogy hogyan érvényesültek a gimi diákjai, folytatták-e tanulmányaikat, illetve sikerült-e munkát találniuk, de a költségvetés sincs feltüntetve az INEKO honlapján.

Mi alapján rangsorol az INEKO?

Alapiskolák esetében:

az országos mérések (Tesztelés 5, Tesztelés 9) eredményei az 5. és 9. évfolyamban, valamint a tanulók rendkívüli eredményei államilag elismert és támogatott versenyeken.

Gimnáziumok és szakközépiskolák esetében:

az érettségi vizsga, a tanulók rendkívüli (verseny)eredményei, illetve az iskola végzőseinek munkanélküliségi rátája.

A tanulók rendkívüli eredményeit mindkét esetben az iskoláknak kiosztott pénzügyi támogatás összege képviseli, amelyet a diákok által elért versenyeredmények alapján ítélnek oda. Vagyis attól függően, hogy teljesített az adott intézmény diákja a tantárgyi olimpiákon, nemzetközi projektekben. Hogy pontosan melyik versenyekért jár támogatás, az oktatási minisztérium határozza meg. 

A magánszemélyek által szervezett fizetős versenyek nem tartoznak ide, de pl. a magyarországi versenyek sem, ami több magyar tannyelvű iskola végeredményét jelentősen befolyásolhatja.

A szakközépiskolák esetében a végzősök munkanélküliségi rátája nagyobb súlyt kap az értékelésben, mint a gimnáziumok esetében, mivel a gimnáziumok végzősei általában a felsőoktatásban folytatják tanulmányaikat. Utóbbiaknál viszont a továbbtanulási ráta az igazán mérvadó.

A módszertan részletes információi (beleértve az egyes mutatók súlyozását és az értékeléshez figyelembe vett szempontokat részleteiben) ide kattintva elérhetőek.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?