Drucker: nem jó, ha a középiskolák fenntartóivá a városok válnak

Ahogy Tomáš Drucker (Hlas) oktatásügyi miniszter a sajtótájékoztatón fogalmazott, „egy kis optimista felhanggal“ azt mondhatja, hogy Szlovákiában végre sikerült valami olyasmi, ami hosszú évekig nem következett be, mivel „állítólag népszerűtlen“ témáról volt szó. Később többször hozzáfűzte, a változtatásokat már 20 évvel ezelőtt meg kellett volna lépni.

Összesen 52, a megyei képviselő-testületek által jóváhagyott optimalizációs projekt érkezett be a szaktárcához – ám ez szerinte csak mintegy „negyede annak, amire szükségünk van“. 

Nem fogunk mindent erőből és egyszerre megtenni, mert a nyilvánosság tűrőképessége korlátozott ezeket a változásokat tekintve 

– fogalmazott Drucker.

A megyék aktivitását is dicsérve hozzátette: az ő kötelességük, hogy minden egyes projektet megindokoljanak és elmagyarázzanak. Az országnak szerinte „valóban erős, minőségi menedzsmenttel és felszereltséggel rendelkező középiskolákra van szüksége, amelyet nem tudnak biztosítani a kisméretű iskolák“. Elismételte: az optimalizáció nem az intézmények bezárásáról, hanem összevonásukról szól. Hangsúlyozta: most került sor az optimalizáció első szakaszára, s még további hárommal terveznek.

Slavomír Partila regionális oktatásügyért felelős miniszteri tanácsadó úgy fogalmazott, az optimalizáció nem öncélú, s nem a mennyiségről, hanem az olyan statisztikai mutatókról szól, amelyeket a „nap végén látni szeretnének“. Emellett céljuk, hogy rugalmasan reagáljanak mind a pozitív, mind a negatív vátozásokra, például gey stratégiai befektetők érkezésére vagy az egyes munkaadók távozására az adott régión belül.

A minisztérium „térképe“

Az oktatásügyi minisztérium a munkaadókkal együttműködésben első ízben tesz majd javaslatot és rajzol meg egy országos „térképet“ a középiskolai tanulmányi szakokra vonatkozóan – bevonva abba az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetséget és más szervezetek is. 

Ez például előírná az államilag finanszírozott helyek számát, amely egyben kihatással lenne a tanulmányi szakok megnyitására is. A kompetencia idáig a megyék kezében volt, amelyek azonban a saját igényeikre ügyeltek. Ám Drucker szerint ez olyan forrás-átcsoportosításokkal járt, amelyek akadályozták egyes intézmények fejlesztését. A végső szót ugyan most is a megyék fogják kimondani, de majd számolniuk kell a szaktárca terveivel. A „térkép” bemutatására május végéig fog sor kerülni, s a 2006/27-es iskolaévre vonatkozik majd.

Partila ezzel kapcsolatban emlékeztetett: ugyan a megyék is végeznek hasonló tervezést, ám ők ezt a saját adminisztratív kereteiken belül végzik.

További új változások érkeznek

Rövid időn belül bemutatják a többszintű érettségi rendszer változásait is. Ennek részét képezi majd a kötelező, matematikából tett vizsga a műszaki középiskolákban és az általános gimnáziumokban.

Ezek mellett a minisztérium dolgozik egy összetett módosításon is, amely összefügg az iskolai jogi személyek meghatározására irányuló törvénnyel, ill. az iskolakonzorciumok felállításával. Utóbbiak támogatásával azt szeretnék elérni, hogy az intézmények kölcsönösen együttműködjenek az óvodáktól kezdve a középiskolákig. „Ha gyorsan akar haladni az ember, egyedül kell mennie. Ha viszont messze szeretne jutni, akkor másokkal együtt kell megtennie“ – idézett egy afrikai közmondást a tárcavezető, aki szerint tartós, rendszerszintű és stabil változtatásokat szeretnének végrehajtani az oktatási rendszeren.

A miniszteri tanácsadó elmondta: el szeretnék kerülni azt, hogy az adott iskola „túléléséhez“ állandóan támogatások folyósítására legyen szükség, miközben nincsenek perspektívája és partnerei. Ezért a szaktárca a magánkézben levő és az egyházi iskolákkal is kommunikálnak. 

A városok nem jó fenntartók lennének?

A miniszter az egyes önkormányzati szereplőkre kitérve elmondta, Eperjes megyében például a kezdeti ambíciózus tervek szétestek a helyi politikai ellentétek hatására. Dicsérte viszont Besztercebánya megyét, amely szerinte „nagyon ambíciózus lépést tett előrefelé“, s a megyék között egyike lesz a „legrobosztusabb“ és legnagyobb iskolákkal rendelkezőknek. Trencsén megye pedig már korábban, saját magától belefogott az optimalizációba, ezért a szaktárca velük már a további lépésekről egyeztet.

Azt is gondolom, nem teljesen helyénvaló, hogy a fenntartók azzal meneküljenek el a változások elől, hogy a jogosítványaikat átruházzák a városokra. Az esetek többségében ez nem jó irány, mert ez azt fogja jelenteni, hogy ezen iskolák többsége nem él majd túl. Ha azt hitték, hogy ilyen módon megmentenek majd egyes gimnáziumokat, akkor azt gondolom, hogy ellenkezőleg: hamarabb be fognak zárni ezek 

– hangsúlyozta Drucker.