Téglaház vagy könnyűszerkezetes ház – melyik a jobb választás?

A két építési típus alapjai: téglaház vs. könnyűszerkezetes ház

Amikor házépítésre adjuk a fejünket, nem mindegy, hogy a hagyományos, téglából készült építkezést választjuk, vagy a korszerű, könnyűszerkezetes megoldásokra voksolunk. A kérdés tehát adott: melyik a tökéletesebb választás, és miért? Cikkünkben részletesen összehasonlítjuk a két építési típust, hogy megkönnyítsük a döntést. Kezdjük az alapoknál, hiszen a különbségek már itt elkezdődnek.

A téglaházak építése hosszú, hagyományos folyamat, amely az alapozástól egészen a tető felhúzásáig helyszíni munkát igényel. A munka fázisról fázisra halad, és az időigényes kivitelezés mellett türelem is szükséges, hogy végül egy stabil, időtálló otthonra tegyünk szert. Ezzel szemben a könnyűszerkezetes házak elemei előre legyártott, szabványosított darabokból állnak, amelyek egy ellenőrzött gyári környezetben készülnek el. Az építkezés folyamata gyorsabb, mivel a már kész elemeket csupán a helyszínre kell szállítani, és ott könnyedén összeszerelni őket.

A könnyűszerkezetes házak esetében az úgynevezett „szárazépítési” technológiát alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy nem igényelnek hosszú száradási időt. Az építőanyagok között találjuk a gipszkartont és a fát, de a szigetelést például ásványgyapot biztosítja. A faelemeket pedig különleges kezeléssel védik a nedvességtől, kártevőktől és gombáktól, így biztosítva a ház hosszú élettartamát. Magyarországon a legelterjedtebb könnyűszerkezetes házak a favázas szerkezetek, amelyek belső kitöltéssel és korszerű szigetelésekkel épülnek.

Bár a két típus között jelentős különbségek vannak, mégis akadnak olyan alapvető hasonlóságok is, amelyeket érdemes figyelembe venni. Például a házak alapozása mindkét esetben ugyanúgy történik: először kiásnak egy alapgödröt, majd zsaluzatot építenek, és végül betonozzák az alapot. És persze az adminisztrációs folyamatok is hasonlóak – mindkét esetben szükség van építési engedélyekre és telekhasználati jóváhagyásra, amitől nem mentesülhetünk sem a téglaház, sem a könnyűszerkezetes ház választása esetén.

Előnyök és hátrányok összevetése

Könnyűszerkezetes házak

Bár a könnyűszerkezetes házak világszerte régóta nagy népszerűségnek örvendenek, hazánkban még mindig sok tévhit övezi őket. Az egyik leggyakoribb előítélet, hogy a könnyűszerkezetes házak nem tartósak, gyorsan elhasználódnak. Pedig a modern gyártási technológiáknak és a fejlett anyaghasználatnak köszönhetően ma már ezek a házak is kifejezetten időtállók.

Egy másik gyakori tévhit, hogy a könnyűszerkezetes házak nem elég masszívak és nem bírják a megpróbáltatásokat. Nézzük most a valódi előnyeiket:

• Gyors kivitelezés: egy kb. 120 m²-es könnyűszerkezetes ház felépítése nagyjából két hónapot vesz igénybe, míg ugyanekkora téglaház esetén ez az idő akár egy év is lehet. Ez a gyorsaság a szárazépítésnek és az előre gyártott elemeknek köszönhető, hiszen nincs szükség hosszú száradási időkre.
• Kevesebb stressz, pontosabb költségtervezés: mivel a gyártási és építési folyamatokat előre megtervezik, kisebb az esélye a váratlan kiadásoknak. A költségek jól átláthatóak, és általában tartják is magukat a tervezett kerethez.
• Folyamatosan javuló tartósság: a technológiai fejlődésnek köszönhetően ma már egyes gyártók akár 100 éves élettartamot is garantálnak. Emellett ezek az épületek energetikai szempontból is jól teljesíthetnek: gyorsan felmelegszenek, de a hőmegtartó képességük gyengébb, mivel nincs tömeg, ami hőt tudna tárolni.
• Árkülönbség csökkenése: mára a könnyűszerkezetes házak ára sokszor már megközelíti a téglaházakét. A típustervek alapján készülő könnyűszerkezetes házak olcsóbbak, de kevésbé szabadon alakíthatók, míg az egyedi tervezésű könnyűszerkezetes házak ára akár 15%-kal is magasabb lehet. Téglaház esetében a „szerkezetkész” állapot (alap, falazat, tető) körülbelül 350 000 Ft/m²-től indul, míg egy könnyűszerkezetes ház esetében ez az összeg 250 000 Ft/m²-től kezdődik.

Téglaházak

A téglaházaknak azonban szintén számos előnyük van, amelyek miatt sokan ma is inkább ebbe az irányba hajlanak.

• Hosszú élettartam: bár a könnyűszerkezetes házak is egyre időtállóbbak, a téglaházak tartósság szempontjából verhetetlenek. Ezek akár évszázadokon át is állhatnak, értékük pedig lassabban csökken az idő előrehaladtával.
• Jobb hőkomfort: a téglaházak tömege révén stabilabb belső hőmérsékletet biztosítanak. Míg a könnyűszerkezetes házak gyorsan felmelegszenek, de hamar ki is hűlnek, a téglaházak kellemesebb és állandóbb hőérzetet nyújtanak.
• Szakaszos építés lehetősége: a téglaházak építése fázisokra osztható. Ez pénzügyi szempontból előnyös lehet, hiszen nincs szükség egyszerre nagy összegű befektetésre. A munkálatok bármikor leállíthatók, majd újraindíthatók, ha a családi költségvetés megengedi.
• Bővíthetőség: a téglaházak könnyebben bővíthetők, utólagos emelet- vagy szobabővítés esetén rugalmasabbak. Ezzel szemben a könnyűszerkezetes házak esetében az ilyen módosításokat már az elején figyelembe kell venni, hiszen a kivitelezés szigorúan a tervrajz alapján történik.

Mind a téglaházak, mind a könnyűszerkezetes házak jó választást jelenthetnek, attól függően, hogy milyen igényeket, pénzügyi lehetőségeket és jövőbeli terveket szeretnénk megvalósítani. Ha gyors költözést, kiszámíthatóbb költségeket és modern technológiát keresünk, a könnyűszerkezetes ház lehet a tökéletes megoldás. Ha viszont hosszú távra tervezünk, fontos számunkra a bővítés lehetősége és a hagyományos tartósság, akkor érdemes a téglaház mellett dönteni.