Marie Antoinette, az első divatikon

A kis Mária Antóniát dajkák és nevelőnők vették gondjaikba, alig ismerte édesanyját, Mária Teréziát, akinek tizenhat gyermekéből ő volt a tizenötödik. Azt csinált, amit akart a bécsi udvarban. Tanulni például nem igazán akart, tizenkét évesen még alig tudott írni, mert a tanárait bájosan mosolyogva mindig elküldte az óráról. 

A gyönyörű kislányt 1770-ben, tizennégy évesen feleségül adták a francia trónörököshöz, megpecsételve a Habsburgok és a Bourbonok közti háromszáz éves viszály lezárását. 

Azért kellett az oltár elé állnia, mert nővérét nem sokkal korábban elvitte egy fertőzés. A vőlegény, a nem éppen attraktív majdani  XVI. Lajos király tizenöt éves volt akkor. A fiatalasszonynak az esküvő után francia földre lépve át kellett öltöznie és mindenét hátra kellett hagynia, még szeretett kiskutyáját is. Ekkor lett hivatalosan Marie Antoinette. 

Versailles-ban aztán szép ruhákkal és fényes mulatságokkal igyekezett kárpótolni magát. Kifinomult ízlése volt, bátran kísérletezett anyagokkal, színekkel és formákkal, az arisztokrata hölgyek mindenben igyekeztek őt utánozni, az urak pedig áhitattal bámulták. Neki köszönhetően jöttek divatba az egyszerűbb vonalú, kényelmesebb „angolos ruhák“, amelyek a férfidivat által inspirált elemeket is tartalmaztak, mint például a zakó, a széles hajtókák és a hosszú ujjak. Meghívta Versailles-ba a francia haute couture úttörőjét, Marie-Jeanne Bertint, és saját műhelyt rendezett be neki a kastélyban. A 18. század végi stílusirányzatok egy részét szinte az ő személyes ízlése és öltözködési döntései határozták meg. Bár sokat bírálták pazarlása és extravaganciája miatt, kétségtelen, hogy új korszakot nyitott a francia udvari divatban. 

A nép szemében viszont ő lett a dekadens monarchia és a mértéktelen pazarlás szimbóluma, az „osztrák szajha". Aztán amikor 1789-ben kirobbant a francia forradalom, a királyi pár megpróbált megszökni és Ausztriába menekülni, de elfogták és börtönbe zárták őket. Három év múlva, mindössze 37, illetve 38 évesen mindkettejüket nyilvánosan kivégezték, tízéves fiuk pedig a börtönben halt meg. 

Marie Antoinette életéről könyveket írtak, filmeket forgattak, nyugaton ma is legalább olyan népszerű, mint nálunk Sissi, sőt Japánban és Koreában valóságos kultusza van. Ruháiból most kiállítást rendeztek a pozsonyi várban, amely egészen jövő február végéig látható. 

Kis szépséghiba, hogy nem eredeti darabok, hanem festmények alapján készült pontos másolatok kerültek a földszinti lovagterembe, kiegészítve a kor férfidivatjával, illetve korabeli bútorokkal, amelyeket a szentantali múzeumból kölcsönöztek. 

A ruháit azonnal megsemmisítették

A hétfői megnyitón, amelyen Franciaország szlovákiai nagykövete is részt vett, megtudtuk, hogy a Marie Antoinette pazar ruháiból egy sem maradt fenn. Ennek prózai oka van – rögtön megsemmisítették őket, mihelyt kibújt belőlük. 

Mert senki sem hordhatta tovább azokat a darabokat, amelyeket a királyné akár csak egyszer is viselt. 

A korabeli portréfestők azonban alapos munkát végeztek, részletesen megörökítették a ruhakölteményeket – ez bizonyára a királyné külön kérése volt. A kópiák a legjobb párizsi szalonokban készültek, és először láthatóak külföldön. Össze is hasonlíthatjuk őket az említett festményekkel. Erre a különleges alkalomra előkerültek a pozsonyi múzeum raktárából azok a Habsburg-család tagjairól készült képek is, amelyeket a nagyközönség eddig nem láthatott. 

Marie Antoinette nemcsak egy uralkodó hitvese volt, hanem a 18. század végének egyik legfontosabb divatikonja. Öltözködési stílusa közvetve megalapozta a modern értelemben vett „fashion celebrity” jelenséget. A dekadens udvari öltözékek ellensúlyozására bevezette a „chemise à la reine” nevű könnyű, fehér pamutruhát, amelyet derékban övvel kötött meg. Ezt a természetes, vidéki életet idéző öltözéket a királynő gyakran viselte a Petit Trianon kertjében sétálva, és bár kezdetben botrányt keltett vele– mivel alsóneműnek hatott –, hamar elterjedt a polgári nők és divatos arisztokraták körében is. Ez a ruha egyben a modern női divat előfutára lett: kényelmesebb, egyszerűbb, személyesebb. Másik újítása a lengyel ihletésű robe à la polonaise volt, a megemelt, redőzött szoknya és a dekoratív fűző kombinációja.

Marie Antoinette, a nemzetközi ikon

A tragikus sorsú Marie Antoinette tehát örök nyomot hagyott a divattörténetben. Ez a mostani tárlat azonban a kezdeményezők szerint nem csupán emiatt fontos. „A kiállítás európai dimenziója annak az időszaknak az ünneplésében rejlik, amikor az uralkodók a nemzetközi béke biztosítására törekedtek. Marie Antoinette Versailles-ba való érkezésével siker koronázta a két, egymással évszázadok óta konfliktusban álló királyság egyesítésére irányuló hosszú távú erőfeszítést. Jelenleg is azon igyekszünk, hogy egy békezónát hozzunk létre a kontinensen, és Ausztria, Franciaország és Szlovákia ennek az európai törekvésnek a része. Marie Antoinette Sissihez hasonlóan nemzetközi ikonná vált. Éppen ezért politikai elkötelezettségei és az ezekből fakadó tragikus élete mind a mai napig élénk érdeklődést váltanak ki a széles közönség körében" – mondta Alexandre Pajon történész, a kiállítás kurátora. 

A tárlat, amelynek létrehozását a Francia Intézet mellett az Osztrák Kulturális Fórum is támogatta, hangzatos címet kapott: Bécsből Versailles-en át a vérpadig. És abban a várban látható, amelynek Mária Terézia uralkodása idején kulcsfontosságú szerepe volt az Osztrák–Magyar Monarchián belül.