Régi adósságot törlesztene a kormány: Árva után talán délen is épülhet a hiányzó csatornahálózat

"A kabinet kötelezte Tomáš Taraba környezetvédelmi minisztert (SNS-jelölt), hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül az év végéig biztosítsa a közműves vízellátás kiépítésére, valamint a szennyvíztisztító telepek létesítésére, bővítésére, felújítására, kapacitásnövelésére, továbbá a közcsatorna-hálózatok létesítésére irányuló projektek finanszírozását a két említett járásban" - tájékoztatott a kormányhivatal, hozzátéve: ez a 2000 lakosegyenérték feletti településekre vagy önkormányzati társulásokra is vonatkozik. 

A dél-szlovákiai vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésének koordinálásáért jelenleg Gyimesi György, az OĽaNO volt képviselője felel, aki kizárásáig a Magyar Szövetségben is politizált. A politikus 2024 novemberétől Taraba tanácsadójaként tevékenykedik.

Az Új Szónak nyilatkozva már tavaly kilátásba helyezte, hogy a csatornázást illetően a magyarok lakta régiók közül a Lévai járás déli részét fogja prioritásként kezelni. Elmondta akkor, hogy egyfajta közvetítőként fog működni az önkormányzatok és a környezetvédelmi minisztérium között, és segíteni fog a megfelelő modell beállításában.

Sok községben még az ivóvíz-ellátás is hiányzik

Ahogy arra a Szövetség az utóbbi években többször is rámutatott, a szennyvízelvezetés, vagyis a csatornahálózat és a szennyvíztisztító-állomások hiánya sokkal jobban érinti a déli régiókat, sok településen még vezetékes ivóvíz sincs. Farkas Iván, a párt szakpolitikusa lapunknak elmondta: ilyen szempontból a Lévai járásban, különösen Ipolyság és Zselíz környékén valóban aggasztó a helyzet továbbra is. Nagyságrendileg még mindig 20 olyan község van ebben a körzetben, ahol az ívóvíz-ellátás sem megoldott, vagyis a vízvezeték sincs kiépítve. 

A lakosok itt saját kútból nyerik a vizet, ez azonban gyakran nem ivóvíz-minőségű, így kénytelenek boltban vásárolni a palackozott vizet. Ez utóbbi azonban nagyságrendekkel drágább, mint a vezetékes ivóvíz

 - mutatott rá Farkas. Hozzátette: ami a csatornahálózatot illeti, nagyon rosszul áll a párkányi régió is. Bár Párkánynak van egy nagyon korszerű szennyvíztisztítója, amire rá lehetne kötni a környező településeket is, mintegy húsz községben továbbra sincs lefektetve egyetlen méter szennyvízcsatorna sem. 

A probléma ugyanakkor a nyugati régiókban sem ismeretlen. Farkas korábban úgy nyilatkozott, megdöbbentőnek tartja, hogy még a csallóközi vízkészletet sem védi megfelelően a kormány, hiszen a csatornázott települések arányát tekintve a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás is jóval az országos átlag alatt marad. 

Több tízmilliós támogatásról lehet szó

A kormány által szerdán elfogadott javaslattal kapcsolatban megkerestük a környezetvédelmi minisztériumot és Gyimesi Györgyöt is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mely települések, és milyen feltételekkel pályázhatnak majd a Környezetvédelmi Alaptól támogatásra, és mekkora lesz az erre szánt keretösszeg. Taraba tanácsadója jövő hét elejére ígért bővebb információkat, azt mondta, sajtótájékoztatót is tartanak a témában. Most csak annyit árult el, hogy az új pályázati kiírás az “árvai modellt” fogja követni. 

A zöldtárca 2024 szeptemberében hirdetett meg egy pályázati felhívást az árvai települések csatornázásának, illetve a vízközmű-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és felújításának támogatására. Mindezeken túl a projektdokumentáció elkészítési költségének 10 %-ára is lehetett pályázni. Egy település legfeljebb 3 millió eurót igényelhetett. A pályázati eljárás néhány hónapon belül lezárult, a szaktárca tájékoztatása szerint összesen 14 árvai község között több mint 25 millió eurót osztottak szét.

Hogy ez sok vagy kevés, arra a Farkas Iván által közölt adatok fényében lehet némi rálátásunk. 

Eszerint csak a Nyugat-szlovákiai Vízművekhez tartozó területen mintegy 3 milliárd euróba kerülne az összes hiányzó csatornahálózat kiépítése, és további 100 millió euróba a vízvezetékhálózaté. 

"És ez csak a nyugat-szlovákiai térség, ezen kívül még van négy nagy vízmű Szlovákiában" - tette hozzá. A szakpolitikus arra is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen infrastruktúra kiépítésére uniós pénzeket a Kohéziós Alapból meríthetünk, de csak 2027-ig, az aktuális programidőszak végéig.