Próbáljunk meg mindent minél alaposabban megfigyelni

„Ameddig csak lehet, alkalmazkodni kell” – tanácsolják a pszichológusok arra az esetre, ha az valaki rablótámadást kénytelen átélni. Nem szabad elfelejteni, hoyg a rablók sem nyugodtak, és akár szándékuk ellenére is veszélyeztethetik a környezetükben levőket. Egy idő után kimerülhetnek, és váratlan akcióhoz kezdhetnek.

Szlovákiában néhány bank szerző-déses viszonyban áll különlegesen képzett pszichológusokkal, akik a bankrabláskor előforduló helyzetet próbálják meg előre elemezni, modellezni. Nem szívesen nyilatkoznak azonban arról, mi a teendő, ha hirtelen kiderül, hogy a következő ügyfél a bankfiók pultja előtti sorban valójában nem ügyfél, hanem rabló. Abban azonban mindenki egyetért, hogy szó sem lehet magánakcióról, azaz bárkiből válhat hős, ám nem biztos, hogy ennek ő már örülni fog valaha. Ráadásul nem csak ő, hanem az összes ott tartózkodó is nagyon ráfizethet, ha valaki az akciófilmek hőseit próbálja meg utánozni. Egyáltalán semmiféle jelét sem szabad mutatni annak, hogy ilyesmi jár az eszünkbe: a bankrabló felajzott ösztönei ilyenkor megsúghatják, melyik ügyfél lehet számukra veszélyes, és azzal kíméletlenül elbánhatnak. Elég egy gyanús mozdulat. Véletlenül se jusson eszünkbe a zsebünkbe nyúlni, vagy kinyitni a zakónkat, kabátunkat. Különösen érvényes ez az erős dohányosokra: ők ilyenkor ösztönösen elkezdenek keresgélni cigarettásdobozuk után, hogy idegességükben rá tudjanak gyújtani. A nők se érjenek hozzá válltáskájukhoz.

Bár azt tanácsolják, próbáljunk meg mindent alaposan megfigyelni, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a bankrablónak nem érdeke, hogy pontos információkat kapjon róla rendőrség. Veszélyes lehet, ha mondjuk a jobb karján levő tetováláson legeltetjük a szemünket, csak azért, hogy minél pontosabban az emlékezetünkbe véssük. A rendőrségnek sokszor az is elég, ha megtudja, hogy az elkövető tetoválást visel a karján. A szemüvegesek véletlenül se próbálják igazgatni a szemüvegüket, mert ez különösen irritálhatja a rablókat. A legjobb, ha faarcot öltünk, és bamba képpel, üres tekintettel figyeljük az eseményeket úgy, hogy a fejünket közben nem fordítjuk el. Azt meg talán felesleges megjegyezni, hogy a rabló sem nyugszik meg attól, ha bárki megpróbálja vele érzékeltetni, mennyire ideges. A nők vegyenek mély lélegzetet, próbálják elkerülni a hisztérikus kitörést. Jópofáskodni sem éri meg, lehet, hogy a hangulat „feldobása” céljából elsütött viccre esetleg a vártnál eltérően reagál majd az elkövető. (szge, ú, sme, no)