Sérthetik Szlovákia szuverenitását a határon túli magyar választókörzetek

Meg nem erősített információk szerint a magyar kormány arra készül, hogy egyéni választókörzeteket hozzon létre a határon túli magyar állampolgárok számára, így ők is saját képviselőket kapnának a magyar Országgyűlésben. A magyar parlament egy ún. vegyes választási rendszerben lebonyolított voksolás nyomán áll fel. Ennek lényege, hogy a polgárok egyrészt, Szlovákiához hasonlóan, pártlistára szavazhatnak, másrészt ezzel párhuzamosan az adott földrajzi régiójukban parlamenti mandátumért induló jelöltek közül is választhatnak egyet. A határon túli magyar állampolgárok egyéni választókerületeinek kialakítása azt jelentené, hogy a magyar Országgyűlésbe ilyen területi elv mentén megválasztott képviselőket küldenének az erdélyi, vajdasági stb. kettős állampolgárok is. Ennek bevezetését bonyolítja, hogy Szlovákiában és Ukrajnában lényegében tilos az ott élő személyek kettős állampolgársága. A szlovák külügy lapunk érdeklődésére azzal utasította el a kérdéssel kapcsolatos állásfoglalást, hogy az ügyet „a sajtó által gerjesztett provokációnak” tekinti. A nemzetiségi politikusok közül a Napunknak Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos úgy nyilatkozott, nincs információja ilyen tervről.

A szakértő véleménye

Fiala-Butora János jogász, emberi és kisebbségi jogi szakértő, a Szlovák Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének kutatója szerint elvi akadálya nincs annak, hogy a magyar kormány Magyarország határain kívül is választókörzeteket hozzon létre, de egy ilyen lépés ezzel együtt is több súlyos problémát vet fel. A jogász lapunknak adott nyilatkozatában arra emlékeztet, a határon túli magyar állampolgárok jelenleg csak pártlistára szavazhatnak, területi elven nem küldenek képviselőt a magyar Országgyűlésbe, ellentétben a Magyarország területén élő választókkal. Fiala-Butora szerint az ilyen „kétféle” állampolgárság nem jelent problémát, a magyar kabinet nem köteles ugyanolyan választójogot biztosítani a Magyarországon belül élő és a határon túli polgárainak. „Szoktuk hallani, hogy »nincs kétféle állampolgárság,« de ez nem igaz: a lakhely egy releváns tényező a választójog szempontjából történő megkülönböztetésre. Tehát megengedett, hogy más szabályok vonatkozhassanak a belföldiekre, mint a külföldön élőkre” – magyarázta. A szakértő azonban kiemeli, ugyanakkor nem is tiltja semmi, hogy a határon túliaknak ugyanolyan választójogot biztosítsanak, mint amilyen a Magyarországon élőknek van.

Fiala-Butora rámutat, a határon túli választókörzetek kialakításánál a probléma, mint sok más esetben, a magyar nemzet jellegéből, pontosabban a térség politikai, földrajzi valóságából adódik. „A magyar abban különbözik más nemzetektől, hogy nagyon nagy arányban laknak más országokban magyar identitású és most már magyar állampolgárságú emberek” – emlékeztetett a szakértő. Arról is beszélt, tudomása szerint egyetlen másik állam sem adott az ország lakosságához képest ilyen jelentős számú külföldön élő állampolgárnak választójogot, ami pedig torzítja a Magyarországon belüli politikai versenyt. Ahogy arról korábban beszámoltunk, idén márciusi adatok szerint 2011 óta összesen 1 175 934 fő kapott magyar állampolgárságot külföldön. Magyarország lakossága pedig 9,6 millió fő. Fiala-Butora szerint ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a magyar parlament döntései a határon túli magyarok életét is befolyásolják, és ők is hozzájárulnak a magyar állam működéséhez, de más módon érintik őket a magyar törvényhozás döntései és máshogy járulnak hozzá az ország működéséhez, mint azok, akik ott is laknak.

A választás tisztasága

Fiala-Butora arra is rámutat, a határon túli magyarok számára létrehozandó választókörzetek kialakítása problémákat okozhat a Magyarországgal szomszédos országokkal való viszonyban. „Az egyéni választókerületes szavazást nagyon nehéz a lakhely szerinti állam beleegyezése nélkül lebonyolítani. Úgyhogy itt vagy a fogadó állam(ok) beleegyezése lesz szükség, vagy pedig valamilyen nagy visszaélésekre lehetőséget adó rendszer fog kialakulni, hiszen ezen államok szerveinek hozzájárulása nélkül a magyar hatóságok nem fogják tudni biztosítani a választások tisztaságát” – mutatott rá a szakértő. Hozzátette, ha ilyen rendszer nem áll fel, akkor önbevalláson fog alapulni, ki és hol szavazhat, vagyis hogy kinek hol van a lakhelye, melyik választókörzetben voksolhat.

A szakértő szerint, bár a Szlovákiában élők számára lényegében tilos a kettős állampolgárság, jogi akadálya nincs annak, hogy a magyar kormány olyan választókerületet jelöljön ki, amely az ország területét is érinti. „Ez a szlovák szuverenitással ütközik súlyosan, ami egy ettől elvontabb fogalom” – mutat rá a jogász. Ebben az esetben is kiemeli, hogy a magyar hatóságok csak a szlovák fél engedélyével bonyolíthatnának le egy ilyen választást Szlovákia területén. Ha ezt ezen jóváhagyás nélkül tennék, az már sértené a szlovákiai törvényeket. Ha tehát a szlovák hatóságok nem adják a hozzájárulásukat, a magyar fél pedig nem akar jogsértést elkövetni, akkor ebben a konkrét esetben nincs mód arra, hogy a voksolás tisztaságát biztosítsák. Fiala-Butora ugyanakkor hozzáteszi, a részletek ismeretének hiányában nem lehet megmondani, pontosan milyen jogi problémák léphetnek fel, mennyire lenne egy ilyen rendszer kompatibilis a szlovák szuverenitásfelfogással.

A mi érdekünk?

A jogász azt is kiemeli, nem látni, hogy a külhoni választókerületek miként szolgálnák például a szlovákiai magyarok érdekeit. „Nem csak azért, mert nem kérték ezt, és borítékolhatóan ellenérzést fog szülni mind a szlovák állam, mind a magyarországi lakosság körében, beleértve az ellenzéki, de akár Fidesz-szavazókat is, hanem mert teljesen átalakítja a szlovákiai magyaroknak a magyar állammal való kapcsolatát” – fogalmaz a szakértő. A probléma szerinte egy ilyen esetben az lenne, mivel viszonylag kevés szlovákiai magyarnak van magyar útlevele, ez a maroknyi kettős állampolgár dönthet majd az egész szlovákiai magyarságnak az Országgyűlésben való képviseletéről. Miközben a szlovákiai magyarok, beleértve a Magyarországgal szoros kapcsolatot ápolók száma azonban ennél sokkal nagyobb. „A nem magyar állampolgárokkal mi lesz, nekik vajon van helyük az új felállásban?” – teszi fel a kérdést Fiala-Butora.

Itt érdemes arra is kitérni, hogy a választókörzetben képviselői mandátumért induló jelöltnek is természetesen magyar állampolgársággal kell rendelkeznie. Kampányolnia kell, hogy megszólítsa a választóit. Szlovákiában ugyan 2022 elején bevezettek néhány kivételt a kettős állampolgárság tiltásával kapcsolatban, de ezt leszámítva, aki itt élve magyar útlevelet szerez és ezt bevallja, az elveszíti a szlovák állampolgárságát. Fiala-Butora szerint ugyanakkor a lehetséges jelöltállítás során nem valószínű, hogy ez problémát okoz, hiszen Szlovákiában olyan kevés a magyar–szlovák kettős állampolgár, hogy minden bizonnyal valamilyen más határon túli területekkel, például Ausztriával, Szlovéniával összevonva lehetne meghatározni a választókörzetet. Így előfordulhat, hogy abban a körzetben, ahová a szlovákiai magyarok is tartoznak, egy ausztriai magyar indul majd képviselőnek. A magyar választási rendszer átalakításával kapcsolatban egy további nyitott kérdés, hogy a külhoni magyar állampolgárok, a mostani rendszerhez hasonlóan, a jövőben is szavazhatnának-e pártlistára a választókerületi képviselő mellett. Fiala-Butora szerint, mivel a Magyarországon élők is szavaznak egyéni képviselőkre és listára is, ezért az lenne a logikus, hogy a határon túliak számára is megmaradjon a listára szavazás lehetősége.

Problémás magyar választás

A szlovák kormányzó és ellenzéki oldal, de magyarországi ellenzéki párt is elutasítja, hogy a magyar kormány egyéni választókörzeteket hozzon létre a határon túli régiókban, így Szlovákia és a többi Magyarországgal szomszédos állam területén, amelyekből a kettős állampolgárok saját képviselőket küldhetnének a magyar parlamentbe. 

A kérdéses tervekről szóló információkat a magyar kormány tagadta, a Juraj Blanár (Smer) vezette szlovák külügyminisztérium pedig a „sajtó által gerjesztett provokációnak” tartja. Ugyanakkor a szlovák parlament külügyi bizottságának smeres elnöke, Marián Kéry a Napunknak személyes álláspontját ismertetve arról beszélt, nem ért egyet azzal, hogy ilyen körzeteket alakítsanak ki Szlovákia területén. Őt semmilyen erről szóló egyeztetésbe nem vonták be. Az ellenzéki Progresszív Szlovákia képviselője, Tomáš Valášek, aki a külügyi bizottság alelnöke, pedig a lapnak kijelentette, szerinte egy veszélyes ötletről van szó, ami a demokrácia alapjait vonja kétségbe. Úgy véli, a szlovákiai magyaroknak a szlovák választáson kell résztvenne, hiszen Pozsonyban születnek az őket érintő fontos döntések, nem Budapesten. Valášek szerint az egykori gyarmatbirodalommal rendelkező országok alkalmazzák külhoni választókörzetek módszerét. Itt érdemes megjegyezni, hogy a sajtóinformációk szerint a magyar kormány a francia választási rendszer mintájra vezetné be a határon túli körzeteket, ebben pedig kifejezetten nem az egykori gyarmatokat sorolják ilyen egységekbe. Valášek ezzel együtt is a magyar kormány részéről provokációnak tartana egy ilyen lépést, és arról beszélt, Szlovákia nem Magyarország egykori gyarmata. A határon túli egyéni választókörzetek létrehozása ellen az egyik magyarországi ellenzéki párt, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció online aláírásgyűjtésbe kezdett. Rámutatnak, egy ilyen módosítás akár azt is jelenthetné, hogy az eddigi 1-2 helyett 8-10 mandátumról dönthetnek majd a magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túli magyar állampolgárok, ami szerintük a választási rendszer brutális torzítása, írja a Telex. A 444.hu ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018-ban Karácsony Gergely a magyar ellenzék akkori miniszterelnök-jelöltje és Molnár Gyula korabeli MSZP-elnök is a határon túli, egyéni választási körzetek létrehozására tett közös javaslatot. A nemzetiségi politikusok közül a Napunknak most Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos úgy nyilatkozott, nincs információja ilyen aktuális tervről. Az erdélyi RMDSZ szerint ugyanakkor bár bonyolult lenne létrehozni egy ilyen rendszert, de lehetségesnek és elképzelhetőnek tartják, derült ki a Transtelex cikkéből. Az ügyben kerestük a Magyar Szövetséget is, de cikkünk megjelenéséig nem foglaltak állást.