Az állampolgársági törvény módosítása nem enyhítés, inkább szigorítás 

A parlament szerdán este szavazta meg a kettős állampolgárságot tiltó törvény módosítását. Ennek értelmében a megtarthatja szlovák útlevelét, aki külföldi állampolgárságot megszerzett, „ha a külföldi állampolgárság elnyerésekor legalább öt éve annak az államnak a területén tartózkodott, amelynek az állampolgárságát megszerezte, és ha ezt dokumentumokkal tudja igazolni". Az a kiskorú gyerek sem veszíti el az állampolgárságát, akinek a szülője szlovák állampolgár marad. Nem veszíti el szlovák útlevelét az, aki házasságkötés során, születésekor, örökbefogadás útján szerzett külföldi állampolgárságot. A cseh állampolgároknak vagy volt cseh állampolgároknak a szlovák állampolgárság kérelmezésekor már nem kell számot adniuk szlovák nyelvtudásukról. Ez a külföldön élő szlovákokra is vonatkozik, ha ezt a státuszukat igazolni tudják. 

Másodrangú polgárok 

Aki azonban Szlovákia területén élve veszi fel egy másik ország állampolgárságát, azt továbbra is megfosztják szlovák útlevelétől. Ez a szlovákiai magyarokat érinti leginkább, hiszen a Magyarország 2010 óta lehetővé teszi, hogy a külhoni magyarok egyszerűsített lejárásban szerezzenek magyar útlevelet. A kettős állampolgárság szlovákiai tiltásával az egykori Smer-SNS-HZDS kormány valójában a 2010-es magyarországi törvényre reagált. A mostani, a tiltást továbbra is tartalmazó jogszabályt a kormánykoalíció legnagyobb része megszavazta. Ján Szőllős, a kormányzó OĽaNO képviselője arról beszélt, ők az említett öt éves feltételt nullára szerették volna csökkenteni, így szerették volna enyhíteni a korlátozást, de ezt nem fogadta el a többi koalíciós párt. Elmondta, főleg a SaS jelöltje, Ivan Korčok által vezetett külügyminisztérium képviselte azt az álláspontot, hogy a tiltás feloldása problémát okozna. Szőllős végül így is megszavazta a módosítást. Nemmel voksolt azonban Gyimesi György (OĽaNO), aki a szavazás után arról beszélt, ezzel a törvénnyel a szlovák parlament másodrangú állampolgárokká minősítette a szlovákiai magyarokat. Arra a kérdésünkre, hogy miért marad egy olyan koalícióban, amely eszerint őt magát, mint magyar nemzetiségű személyt is másodrangú állampolgárrá minősítette, Gyimesi azzal válaszolt, a magyar közösség érdekében a kormánykoalícióban tud hatékonyan dolgozni. A képviselő érdemben nem minősítette frakciótársának, a szintén magyar nemzetiségű Grendel Gábornak a döntését, aki megszavazta a kettős állampolgárságra vonatkozó tiltást. 

Frissítés: Grendel az Új Szónak elmondta, sajnálatosnak tartja, hogy a koalíciós partnereik megtorpedózták a javaslataikat. „Mindenképpen elfogadhatóbbnak tartottam volna a 2010 előtti állapot visszaállítását” – mondta. A törvényhozás alelnöke szerint a javaslat teljes elutasítása ugyanakkor tovább konzerválta volna az első Fico-kormány által bevezetett szabályokat, amit még rosszabb megoldásnak tartott volna. „Ezért szavaztam a törvény mellett, de nem titkolom, hogy többet vártam és a kollégáimmal a végsőkig küzdöttünk egy elfogadhatóbb kompromisszumért” – tette hozzá.

Alkotmányellenes? 

Az állampolgársági törvény módosításáról a Bél Mátyás Intézet (BMI) már korábban kidolgozott egy elemzést, amely szerint a jogszabály alkotmányellenes. Az elemzés egyik kidolgozója, Nagy Dávid jogász, aki egyébként a Szövetség pártban politizál, lapunknak elmondta, az alkotmányellenesség abban áll, hogy az állam egy személytől az akarata ellenére elveheti az állampolgárságát. Sőt, a korábbi változathoz képest a mostani törvény súlyosabb alkotmánysértést tartalmaz. „Ugyanis két kategóriára osztja az embereket, az első, aki lehet kettős állampolgár, a második kategóriába pedig azok tartoznak, akik ezt nem tehetik meg” – mondta. 

Az elemzés másik kidolgozója, Ravasz Ábel, aki korábban a Híd politikusaként a romaügyi kormánybiztosi posztot is betöltötte, elmondta a módosítással egy eleve alkotmányosan aggályos törvény még tovább mozog az alkotmányellenesség irányába. „Ezért már órákkal a törvény elfogadása után, megszólítottuk az elnöki hivatalt, kérve, hogy Čaputová elnök asszony ne írja alá a törvényt, hanem küldje alkotmányossági vizsgálatra” – mondta Ravasz és hozzátette, az elnöki hivatal befogadta a kérvényüket és azzal a következő napokban fog foglalkozni. 

Nem enyhítés, szigorítás 

Fiala-Butora János, kisebbségjogi szakértő rámutatott, bizonyos értelemben a módosított jogszabály még a korábbi helyzethez képest valamiféle szigorítást is jelent. 2015-től kezdve ugyanis volt egy lehetőség arra, hogy valaki felvegye egy másik ország állampolgársáságát, de megtartsa a szlovákot is. Ezt az akkori belügyminiszter, Robert Kaliňák (Smer) egy rendelettel tette lehetővé. Aki például felvette a magyar állampolgárságot, az ugyan, ha ezt bejelentette a szlovák hatóságoknak, automatikusan elvesztette a szlovák útlevelét, de egy egyszerű kérvénnyel visszakérhette azt. Mindössze egy becsületbeli nyilatkozatot kellett tennie, hogy már egy ideje az adott külföldi országban él. A mostani törvénymódosítás értelmében azonban hivatalos dokumentummal, okirattal kell igazolni, hogy az illető külföldön él, ráadásul csak akkor válik szabaddá számára a kettős állampolgárság, ha már öt éve életvitelszerűen külföldön tartózkodik. „Vannak tehát olyan esetek, amikor valaki a rendelet alapján visszakaphatta a szlovák állampolgárságát, most azonban a törvény alapján nem fogja, várnia kell addig, amíg meglesz külföldön eltöltött az 5 év” – magyarázta a szakértő. Hozzátette azonban, hogy más szempontból a mostani törvény világosabb helyzetet teremt, hiszen a kérvényes megoldás végső soron a belügyminisztérium döntésétől függött, míg most törvényben garantálták, hogy az érintettek megtarthatják a szlovák állampolgárságukat. 

Nagy Dávid szerint a mostani módosítás egyértelműen szigorítás, hiszen a korábbi, kérvény általi megoldáshoz csak egy becsületbeli nyilatkozat kellett és maga a folyamat csak néhány hetet, legfeljebb egy hónapot vett igénybe. Elmondta, még a módosítás előtt érdeklődött az illetékes minisztériumoknál, miért van szükség a szigorításra, de választ nem kapott. Maga a belügyminisztérium a korábbi években rendszeresen beszámolt arról, hogy a kérelmezők túlnyomó többségének visszaadták a szlovák állampolgárságát.