Ártatlannak tűnő csiga, de a mérge 100 emberrel is végezhet

A legtöbbször nem gondolunk a csigákra veszélyes állatokként, hacsak nem a kertben lévő növényeink jutnak az eszünkbe, mert azokat károsíthatják. A homoglossidae (magyarul „kúpcsigák”) családjába tartozó csigák azonban könnyen a világ öt legveszélyesebb állata közé sorolhatók: míg az édesvízi csigák évente több száz embert ölnek meg az általuk hordozott paraziták miatt, a tengeri csigák egészen más okból lehetnek halálosak. Tüskékkel rendelkeznek, melyeket idegméreg összetett keverékével borított réteg fed, amely azonnal megbéníthatja az áldozatot. Sajnos ez a méreg az emberre is rendkívül veszélyes.

Elég csak a kezünkbe vennünk egy ilyen csigát, s máris könnyen az áldozatává válhatunk. Évente több tucat ember hal meg így.

A hozzá nem értő emberek nem feltételezik, hogy egy ilyen csiga veszélyes lehet, ugyanis nem rendelkezik úgynevezett aposztematizmusnak nevezett tulajdonsággal. Ez a mérgező állatok elszíneződését jelenti, ami állítólag elriasztja a potenciális ragadozókat. Mintha azt mondanák: „Egyél meg, és meghalsz.” A legjobb példa erre talán az Amazonas esőerdejének élénk színű méregbékái.

Csakhogy a kúpcsigában nincs semmi feltűnő, egészen közönséges csigának tűnik. A latinul Conus textile kifejezéssel illetett csiga színét úgy alakították ki, hogy a lehető legjobban beleolvadjon a homokba, és így sikerül észrevétlenül megközelítenie áldozatát. Amikor a zsákmány elég közel kerül, kilöki a radula nevű szervét, és vele együtt halálos mérgét. Minden csigafajnak sajátos méregkeveréke van. A nagyobb fajok kis halakra vadásznak, a kisebbek a férgekre specializálódtak.

Az azonban biztos, hogy az embereknek távol kell tartaniuk magukat a kúpcsigáktól. A nagyobb egyedek radulái ugyanis akár egy védőkesztyűt is képesek átszúrni. Aki szereti az akasztófahumort, azt bizonyára szórakoztatja, hogy az egyik csigafajta a „cigarettás csiga” becenevet kapta. Akit megcsíp, annak már csak a legendás utolsó cigarettára marad ideje.

(pluska)