A nagy ligetben május délután van
Vasárnap délután zenél a verkli
Mindenes Erzsi ünnepi ruhában,
Százránc szoknyában a ligetbe ment ki.
Kis, rút cselédke, – a hinták forognak
De jaj, egy kéz se nyúl itt Erzsiér!…
Dalol a vak, planétás öregasszony:
„Planétát tessék háromér!.. Ötér!…”
Vett Erzsi egyet – bátran odaállott
A keszkenőjét kibogozta szépen:
„Háromért adjon egy olyan planétát
Had nézem már meg, hogy mi is állnékem…”
Barna lovag… hű szív… Elmúltak évek
És Erzsi lassan megöregedett
S kis, bús cselédszivében sír az ének,
Régi május!… „Planétát vegyenek!…”
Egy késő ősznek hervadt délutánján,
Mikor forgott a ringlispil s a verkli,
Egy bús, öreg cseléd magányos-árván
Kopott kendőben a ligetbe ment ki.
A planétás asszony előtt megállott
És szégyenkezve, halkan így beszél:
„Amit a multkor itt háromért vettem,
Az rossz volt. Adjon most egyet ötér!…
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.