Pirosat kapott a magyar

Történt ez annak ellenére, hogy a megyében a magyarság lélekszáma túllépi a nyelvtörvényben megállapított 20 százalékot, hiszen a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a magyar ajkúak aránya 23,7 százalékos. Mint Pázmány Péter, az MKP megyei képviselője elmondta, a párt megyei képviselőcsoportja a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó törvényre hivatkozva kezdeményezte, hogy a tárgyalási nyelvként fogadják el a magyart is. A megyefőnök Peter Tomeček ezt elvben nem ellenezte, majd szünetet rendelt el, ám amikor szavazásra került sor, csak a 14 magyar képviselő voksolt igennel, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői valamennyien elvetették az indítványt. Ugyanerre a sorsra jutott a magyar képviselők többi javaslata is. A vitában Berényi József képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a magyar nyelv használatát elvetették, a megye kötött egy olyan szerződést, amelynek értelmében az egyik osztrák tartománnyal való együttműködés keretében zajló tárgyalások nyelve a német lesz. Kiderült ugyanis, hogy Nagyszombat és Pozsony megye együttműködési megállapodást írt alá az osztrák Alsó-Ausztria tartománnyal. A szerződés egyik zárócikkelye kimondja, hogy a felek közötti tárgyalások nyelve a német és a vonatkozó dokumentumok csak német nyelven íródnak. Mikor ez az érv elhangzott, az egyik szlovák honatya azzal érvelt, hogy ez azért van, mert a magyar nem világnyelv, a német pedig az.

Az ülésen elfogadták a megyei képviselő-testület tanácskozási rendjét is. Ennek egyik pontja a népszavazás kiírásának feltételeiről rendelkezik. Megyei referendum csak akkor írható ki, ha a szavazásra jogosult választók legalább 30 százaléka kezdeményezi. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a csaknem negyedrészben magyarok lakta Nagyszombat megyében a magyar lakosság nem kezdeményezhet népszavazást semmilyen kérdésben. (pve)