Orosch érsek bosszút állt a komáromi bencéseken

VRABEC MÁRIA

A bencések a jogtalan kisajátítás miatt panaszt tettek az ügyészségen, az pedig 2014. november 14-én igazat adott nekik. A nagyszombati érsekség javára történt kataszteri bejegyzést törvénytelennek nyilvánította és elrendelte a törlését. Katarína Purkartová megbízott komáromi járási ügyész indoklásában azt írja, hogy a bejegyzést kérő Nagyszombati egyházmegye nem tudott a tulajdonjogát igazoló okmányt felmutatni.

„Az 1997-es Szentszéki rendelkezés nem tartalmaz olyan adatokat, amelyek a kataszteri törvény értelmében a tulajdonjog bejegyzéséhez szükségesek” – mutatott rá Purkartová. A bencések megkeresésére a brünni Kánonjogi Akadémia is kiadott egy állásfoglalást, miszerint „kétségek nélkül kijelenthető, hogy a bencés vagyon átírása a Nagyszombati egyházmegyére ellentétes a kánonjoggal, és illegális egyházjogi lépésről van szó.”

Hazugságok az érseki dekrétumban

A nagyszombati érsek nyilván azonnal értesült arról, hogy az értékes ingatlanokat nem tudta megszerezni, ezért november 5-én dekrétummal törölte a Komáromi Bencés Rendházat. A lapunk birtokába jutott dokumentumban több csúsztatás és hazugság is van, például, hogy a komáromi közösség soha nem folytatott a bencés szellemiség szerinti szerzetesi életet, vagy hogy a rendház megalakulását 1990-ben Ján Sokol pozsony–nagyszombati érsek engedélyezte, azzal a feltétellel, hogy az önállósul Pannonhalmától. „Azon jogkörökből kifolyólag, amelyek a kánonjog alapján a Nagyszombati egyházmegye ordináriusát megilletik, ezennel visszavonom azt a beleegyezést, amelyet elődöm adott a Komáromi Bencés Rendház megalakulásához. Ennek a döntésnek a következményeként a mai nappal befejezettnek tekintem az úgynevezett Komáromi Bencés Rendház és a hozzá kapcsolódó személyek mindennemű tevékenységét” – olvasható a dekrétumban, amellyel Ján Orosch pontot tett a bencések 700 éves komáromi történetének végére.

Ján Orosch 2014. november 24-én kérte a kulturális minisztérium egyházügyi osztályán a Komáromi Bencés Rendház törlését a jogi személyek nyilvántartásából és ennek a tárca azonnal eleget is tett. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, a Magyar Bencés Kongregáció legfőbb elöljárója erről csak december 5-én szerzett tudomást, de Ján Orosch eljárásával kapcsolatban ezúttal sem kívánt nyilatkozni. Az Új Szónak azt mondta, bízik abban, hogy az ügyet, egyházi úton sikerül rendezni.

Nem rendelkezhet

a pápai rendről

A jogalanyiság megszüntetése a szerzetesrend önállóságát és létét is veszélyezteti, mert zárolták a számláját és nem rendelkezhet a vagyonával. A kilenctagú közösség ennek ellenére működik, pasztorációs szolgálatot is végez Komáromban. Igaz ugyan, hogy alig van új jelentkező, de ezen az alapon Szlovákiában több szerzetesrendet is fel lehetne számolni.

A bencések megszüntetéséről azonban semmilyen körülmények között nem rendelkezhet a nagyszombati érsek, mivel pápai alapítású, az egyházmegyék fennhatósága alól kivont rendről van szó. Ezért nem adhatta beleegyezését a rend újraindításához Ján Sokol és feltételeket sem szabhatott. „Szennay András főapát 1990 novemberében kérte a Szentszéktől a komáromi rendház újraindításának engedélyezését, és miután ezt megkapta, a tényről értesítette a pozsony–nagyszombati érseket. Ján Sokol 1990. december 12-én kelt levelében csupán tudomásul vette, hogy a független rendház Pannonhalma fennhatósága alatt fog működni. A komáromi rendház önálló jogi személyként való bejegyzését a panonnhalmi főapát kérte 1994-ben a szlovák kulturális minisztériumban. A bencések jogállását az elmúlt 69 év alatt soha senki nem kérdőjelezte meg” – mondta Szalay György a komáromi bencések jogi képviselője, akinek egy másik peres ügy kapcsán tudomása van arról, hogy Ján Orosch november végén találkozót kért Várszegi Asztriktól.

„A nagyszombati érsek nyilvánvalóan egy szót sem szólt ezen a találkozón arról, hogy már kérte a komáromi bencések jogalanyiságának megszüntetését, mert a főapát úr megdöbbenéssel fogadta a hírt. A bencések tartják magukat VI. Pál pápa intelméhez, miszerint az egyházi ügyeket az egyházon belül kell megoldani. Úgy látszik a nagyszombati érsek ezt sem az ingatlanok lenyúlásánál, sem a jogalanyiság megszüntetésénél nem tartotta magára nézve kötelező érvényűnek, mert mi mindenről csak utólag értesültünk” – tette hozzá Szalay György. Ján Orosch jogtalan lépései miatt a bencések a főügyészséghez fordultak és az államigazgatási eljárás felülvizsgálatát kérték.