Szeptemberre halasztotta a konfliktusokat a koalíció

A Fico-kormány tavaly őszi megalakulásakor elsősorban stabilitást ígért. A Smer, a Hlas és az SNS hármaskoalíciója 79 szavazattal rendelkezett a parlamentben és sok közös témával. Az elmúlt fél év történései azonban rámutattak, hogy a három párt között jelentkező konfliktusok veszélyt jelentenek a kormány egységére. A legproblémásabb kérdésekre a koalíció válasza ugyanaz volt – elhalasztották a megoldásukat, hogy a rövid távon égetőbbnek tűnő kérdések kapcsán ne vesszenek össze. Miközben a Büntető Törvénykönyv a három párt kívánalmainak megfelelően módosult, valamint átalakították a közmédiát és a kulturális támogatások rendszerét, továbbra sem született egyezség az új parlamenti elnök kérdésében, halmozódik a feszültség a civil szervezetek szabályozása kapcsán, és a költségvetési hiány kezelésének módjáról sincs egyetértés.

Pellegrini utódja

A szlovák parlamentnek április eleje óta nincs elnöke – Peter Pellegrini (Hlas) házelnökként győzött az elnökválasztáson, majd az április hatodikán tartott második fordulót követően azonnali hatállyal lemondott a tisztségről. A koalíciós szerződés alapján a pozíció a pártját, a Hlas-t illeti, de a a következő elnök személyéről azóta sem szavaztak. Minden bizonnyal azért, mert a Hlas jelöltje a legkisebb koalíciós partner, az SNS ellenkezése miatt nem kapná meg a szavazatok többségét.

Andrej Danko, a nemzeti párt elnöke szerint ugyan a szerződés valóban leszögezi, hogy a házelnöki pozíció a Hlas-t illeti, de az erőviszonyok jelentősen megváltoztak a koalíciós paktum megfogalmazása óta. Danko úgy véli, hogy a Hlas az elnökválasztás óta egyszerre birtokolja az államfői és a parlamenti elnöki tisztséget, miközben az SNS-nek mindössze szimbolikus pozíciók és néhány minisztérium jutott. A Hlas új elnöke, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter a párt tisztújító kongresszusán egyértelműen kijelentette, hogy a tisztség őket illeti, Richard Raši régiófejlesztési miniszter a jelöltjük.

Alapesetben a vita a legnagyobb koalíciós párt, a Smer közbenjárásával rendeződhetne, de Robert Fico és újabban Robert Kaliňák is homályosan nyilatkoznak arról, mit tartanának a legjobb forgatókönyvnek. Fico már áprilisban, az elnökválasztást követően kijelentette, hogy a legszerencsésebbnek a pozíció átadását tartaná az SNS-nek, és a merénylet utáni visszatérését követően is lebegtette a koalíciós szerződés átalakítását. Kaliňák júniusban jelentette ki, hogy Dankót tartja a legalkalmasabb jelöltnek. A koalíció hivatalosan csak szeptemberben tér vissza a kérdésre, de továbbra sem tudni, milyen politikai alkut köt egymással a három civakodó párt.

Civilek célkeresztben

Az SNS a tavasszal mutatta be a civil szervezetek finanszírozási szabályainak átalakítására vonatkozó törvénytervezetét. A párt célja hivatalosan az, hogy átláthatóbbá tegye a szervezetek gazdálkodását, de könnyen elképzelhető, hogy a tervezet végül ürügyet jelent az Európai Bizottságnak az ország uniós forrásainak felfüggesztéséhez.

Az SNS kulcsfontosságúnak tartja a javaslatot. A változások értelmében az ötezer eurót meghaladó külföldi bevételek esetén kötelezővé válna a szervezetek éves gazdálkodási jelentésének elkészítése, ráadásul nagyon részletes módon, a donorok elérhetőségével és adataival kellene közzé tenni az ajándékozók listáját. A civilek szerint már ez a rendelkezés is uniós szabályozást sért, de az SNS tervezete ennél is tovább megy, az érintett szervezetek neve a „külföldi támogatással rendelkező szervezet” („organizáciu so zahraničnou podporou“) megnevezéssel bővülne ki. A belügyminisztérium ráadásul saját hatáskörben törölhetné a szabálytalanul dokumentáló szervezeteket.

A Hlas korábban ellenezte a javaslat elfogadását, jelentősen enyhítette volna a szankciókat, de törvény sorsáról szóló vita a Robert Fico elleni májusi merénylet után megakadt, majd a belső ellentétek és a külső nyomásgyakorlás miatt elhalasztották a róla szóló szavazást. A törvényjavaslat alakulását ugyanis kívülről is figyelik: Věra Jourová átláthatóságért felelős biztos áprilisban felkereste Pozsonyt és ugyan a Büntető Törvénykönyv reformját nem kritizálta, de a civil törvénymódosítás esetére kilátásba helyezte a Szlovákia elleni jogállamisági eljárást. A kormány az európai kritikák miatt különleges ülésen módosította a büntető törvénykönyvet, de nem tudni, hogy az SNS számára kulcsfontosságú változást hajlandó-e elfelejteni.

Konszolidáció

A harmadik fontos téma, amely problémákat okozhat a koalíción belül a költségvetési hiánycsökkentés módja. Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztériuma a vállalások alapján jövőre mintegy 1,4 milliárd euróval csökkentené a költségvetési hiányt. A cél teljesítésének két módja van: a kiadások csökkentése, illetve ezzel párhuzamosan az állami bevételek növelése.

A koalíció eddig nem állapodott meg abban, hogy milyen módon zajlik majd a kiadáscsökkentés és a bevételek növelése. Robert Fico kormányfő a minisztériumok alkalmazottainak radikális leépítését helyezte kilátásba, a koalíció jobban megadóztatja a dohánytermékeket és cukros üdítőket is. Elképzelhető, hogy megváltoznak az egyéni vállalkozókra való szabályok, egyes feltételezések szerint megszüntetik a céges alapítványokba való forrásátcsoportosítást, felmerült a banki tranzakciók megadóztatásának ötlete. Kamenický már júliusban arról beszélt, hogy három egyeztetőkörön van túl a koalíció a költségvetés kapcsán, de döntés még nem született – mivel kormánypárt sem szeretné, ha a népszerűtlen intézkedések a saját támogatottságán csapódnának le.