Nemzeti védelmi tervet akar Procházka és a Smer

ÖSSZEFOGLALÓ

A Smer-frakció nemsokára megvitatja az elképzelést, melynek értelmében a májusi ülésszakot kibővítenék egy napirendi ponttal, nyilatkozta Jana Laššáková, a kormánypárt frakcióvezetője. „Mindannyian látjuk, hogy az ukrán helyzet bonyolult, foglalkozott vele a parlament védelmi bizottsága és a kormány is. A frakción belül megvitatjuk, beiktassunk-e egy új pontot a parlament napirendjébe” – mondta Laššáková. Kicsit zavarónak tartja viszont, hogy Procházka az elképzelését először a sajtóval osztotta meg, és nem a Smerrel. „Semmi nem gátolta őt abban, hogy felkeressen, és megbeszéljük a dolgot” – így Laššáková.

Létezése óta Szlovákia még sosem volt ilyen nagy külső veszélynek kitéve, állítja az orosz–ukrán helyzet kapcsán Procházka. „Geopolitikai, gazdasági és biztonsági kockázatról van szó” – figyelmeztet a Sieť (Háló) nevű, bejegyzésre váró új párt elnöke. A nemzeti védelmi tervben szerinte pontosan meg kell fogalmazni, milyen lépéseket tesz majd Szlovákia, ha az ukrán helyzet humanitárius katasztrófába torkollik.

A V4-es országoknak belső energetikai függetlenségre kell törekedniük, és ki kell találni, mi lesz az esetleges menekültáradattal is, hangsúlyozza Procházka, hozzátéve, hogy nem szabad megvárni, amíg sor kerül egy „második Münchenre”. Ezzel az 1938-as Müncheni egyezményre utalt, amelyben Hitler a szudétanémetek védelmére hivatkozva csehszlovák területeket csatolt Németországhoz.

A 45 milliós Ukrajnából 8 millió menekültre lehet számítani, ebből félmillió érkezhet Szlovákiába, véli Andrej Hrnčiar, Procházka párttársa. „A kormánynak nagyobb lépéseket kellene tennie, legalább akkorákat, mint 2007-ben, miután Tomanová miniszter asszony kutyáját megmérgezték” – mondta a volt hidas képviselő.

Az ország védelmi stratégiáit frissíteni kell, mert elavultak, az nem kétséges, mondta kérdésünkre Ondrejcsák Róbert kül- és biztonságpolitikai elemző. „Ezek viszont kimondottan katonai tervek. Procházkáék javaslatát ezért nehéz kommentálni, mert a menekültekkel kapcsolatban inkább humanitárius segítségnyújtásról lehet beszélni, nem biztonsági kockázatról” – véli az elemző. (vps, SITA)